Nerezine
Nerezine látképe nyugatról
Nerezine látképe nyugatról
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMali Lošinj
Jogállásfalu
Irányítószám51554
Körzethívószám+385 051
Népesség
Teljes népesség397 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 50 m
Terület15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 14° 23′ 56″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 14° 23′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nerezine témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nerezine (olaszul: Neresine) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése

Lošinj szigetének északkeleti részén Mali Lošinj városától légvonalban 15 km-re északnyugatra, Osortól 5 km-re délre az Osoršćica alatt a sziget keleti partján fekszik.

Története

Lošinj szigetének északi részén már a középső kőkorszakban éltek emberek. Ezt igazolják a falutól 4 km-re levő Vela Jama barlangban talált cseréptöredékek és tízezer éves kőeszközök. A falu határában levő 108 méteres Halmac nevű magaslaton már a bronzkorban település állt. Maga Nerezine eredetileg sok különálló házból állt, melyeket lakóik az általuk megművelt földekre emeltek. Lakói állattartással, földműveléssel foglalkoztak. Terményeiket és termékeiket az osori piacon adták el. Régi temploma a 12. században épült Szent Mária Magdolna tiszteletére, miután azonban a település tovább terjeszkedett elhagyták és 1534-ben a falu mai területén újat építettek helyette. Amikor 1877-ben felépült a mai plébániatemplom ez is elveszítette korábbi jelentőségét. Szent Ferenc templomát és kolostorát a gazdag osori nemes Colon de Drosa építtette 1505 és 1513 között. A 18. és 19. században a hajózás és hajóépítés fejlődésével fokozatosan tengerparti településsé vált. Ekkor épült kikötője is. Lakói is egyre inkább a tengerből, a halászatból, hajózásból és hajóépítésből éltek. 1857-ben 919, 1910-ben 1424 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 362 lakosa volt. Az utóbbi időben főként az Osoršćica-hegy és a csodálatos kilátás vonzza ide a turistákat. A régi kikötő mellett egy újabb is szolgálja a turisták igényeit. Két turistatelep, két kemping, két kisebb családi szálloda, számos apartman és magánszállás, valamint étterem is található itt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
919 924 1047 1180 1308 1424 1559 1282 981 719 586 456 410 397 371 362

Nevezetességei

Források

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3107.
  5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3954.