Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század

Évtizedek: 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek

Évek: 1236 – 1237 – 1238 – 1239 – 1240 – 1241 – 1242 – 1243 – 1244 – 1245 – 1246

Események

• január – a közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuthen kun fejedelem elfogatását követelik.^[1]
• február 10. – tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket.^[1]
• március 12. – a Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul sz országba.^[1]
• március 15. – a tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik – sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket.^[1]
• március 17. – a tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuthen kun fejedelmet. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét.^[1]
• március 23. – IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul.
• március 31. – a Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt.^[1]
• április 5. – az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra.^[2]
• április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg.^[1]
• április 15. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is.^[1]
• A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.^[1]
• szeptember 23. – Benedek budai prépost veszi át a kalocsai egyházmegyét, mint választott érsek.^[3]
• október 6. – napfogyatkozás Magyarországon.
• december – a magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón.
• A muszlimok újra megszállják Jeruzsálemet.

Születések

• szeptember 3. – III. Sándor skót király († 1286)
• II. Leszek lengyel fejedelem († 1288)
• Kasztíliai Eleonóra, I. Eduárd angol király felesége. († 1290)

Halálozások

• április 9. – II. Henrik lengyel fejedelem (* 1196)
• április 11. –
  • Csák Ugrin kalocsai érsek, királyi kancellár
  • Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek
  • Gergely győri püspök
  • Jakab nyitrai püspök^[4]
  • Rajnáld erdélyi püspök^[5]
  • Miklós szebeni prépost, királyi alkancellár^[4]
• május – Kálmán herceg, IV. Béla király öccse (* 1208)
• június 24. (körül) – II. Iván Aszen bolgár cár (* 1195 k.)
• augusztus 22. – IX. Gergely pápa (* 1167 k.)
• szeptember 23. – Snorri Sturluson izlandi történetíró, költő és államférfi (* 1178)
• november 10. – IV. Celesztin pápa (* 1187)
• december 11. – Ögödej mongol nagykán (* 1186/89)
• Sólyom fia Pósa erdélyi vajda

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1241 témájú médiaállományokat.