Események
1700 a 17. század utolsó éve.
Határozott dátumú események
- január 1. a protestáns Nyugat-Európa, Anglián kívül bevezeti a Gergely-naptárat.
- január 11. a (julián naptár szerint január 1.) – Oroszországban bevezetik a julián naptárt, így a „világ teremtésétől számított” 7208. december 31-et 1700. január 1. követi.
- január 26. kb. este 9-kor – A Richter-skála szerint 8,7-9,2 erősségűre becsült földrengés a Cascadia szubdukciós zónában a Vancouver-szigettől Észak-Kaliforniáig, ami tíz órával később Japánban cunamit okoz.
- február 3. – Tűzvész pusztítja el Edinburgh belvárosának jelentős részét.
- február 27. – William Dampier felfedezi Új-Britannia szigetét.
- március 1.
- A protestáns német államok és Dánia–Norvégia bevezeti a Gergely-naptárt.
- I. Lipót évi 4000 mázsa réz szállítását vállalja a magyarországi rézbányákból Hollandiába 400 ezer birodalmi tallérnyi kölcsön ellentételezéseként.
- március 3. – Londonban III. Vilmos angol király és XIV. Lajos megállapodnak a II. Károly spanyol király várható halála után keletkező örökség felosztásáról. Ennek értelmében Lipót fia, Károly főherceg kapja Spanyolországot, spanyol Németalföldet és az amerikai spanyol gyarmatokat, Anjou Fülöp, XIV. Lajos unokája pedig az olasz tartományokat és Lotaringiát.
- március 11., a svéd naptár szerint március 1. – Svédországban bevezetik az úgynevezett svéd naptárt, ami csak 1712-ig volt érvényben.
- március 18. – I. Lipót országbíróvá nevezi ki Batthyány Ádámot.
- március 25. – A március 3-i londoni megállapodáshoz csatlakozok Hollandia is.
- július 3. – A harminc évre szóló orosz–török béke megkötése.[1]
- július 11. – III. Frigyes brandenburgi választófejedelem megalapítja a Porosz Tudományos Akadémiát (Kurfürstlich-Brandenburgische Societät der Wissenschaften) Berlinben.
- július 12. – A Porosz Tudományos Akadémia első elnökének Gottfried Wilhelm Leibnizet nevezik ki.
- október 3. – II. Károly spanyol király végrendeletében XIV. Lajos unokáját, Anjou Fülöp herceget teszi meg örökösévé.[1]
- augusztus 15. – Az Udvari Kamara utasítást ad ki a Szlavón és a Tisza-Marosi katonai határőrvidék megszervezésére.
- augusztus 18. – Svédország, Dánia–Norvégia és Holstein-Gottorp megkötik a travendali békeszerződést.
- szeptember 23. – I. Péter orosz cár – 30 000 katonával – körülzárja Narva erődjét.[1]
- november 1.
- Meghal II. Károly, az utolsó Habsburg-házból való spanyol király.[1] A trón megüresedése megbontja az európai hatalmi egyensúlyt, és kiváltja a spanyol örökösödési háborút (1701–1714).
- Rákóczi Ferenc levelet ír XIV. Lajosnak, melyben Franciaország támogatását kéri a Habsburgokkal szemben. A levelet François-Joseph Longueval császári kapitányra bízza, aki ezt a bécsi udvarban bemutatja.
- november 15. – XIV. Lajos elfogadja a spanyol koronát unokája, Anjou Fülöp nevében.
- november 16. – I. Lipót és III. Frigyes brandenburgi választófejedelem szerződést köt, melynek értelmében Frigyes támogatja a Habsburg ház császárságát, Lipót pedig hozzájárul ahhoz, hogy Frigyes porosz királlyá koronáztassa magát.[2]
- november 18. – A litván polgárháborúban a Sapieha család ellenfelei győznek az olkieniki csatában.
- november 19. – Narvánál XII. Károly svéd király hosszú menetelés után legyőzi a négyszeres túlerőben lévő orosz sereget .[1]
- november 23. – XI. Kelemen pápa hivatalba lép.
Határozatlan dátumú események
- februárban – Dán csapatok vonulnak be Schleswigbe.[1]
- áprilisban –- Tűzvész az etiópiai Gondarban; sok ház és két palotakomplexum is elpusztul.
- nyár végén – Orosz seregek ostrom alá veszik Narvát.
- ősszel
- Megkezdődik a nagy északi háború.
- Rákóczi Ferenc szövetségeseket gyűjt I. Lipót uralmának lerázásához.
- az év folyamán