BTR-T
Típuspáncélozott szállító harcjármű
Fejlesztő országOroszország
Harctéri alkalmazás
Alkalmazó országokOroszország
GyártóOmszktranszmas
Általános tulajdonságok
Személyzet2+5
Hosszúság6,45 m
Szélesség3,27 m
Magasság2,4 m
Tömeg38,5 t
Műszaki adatok
MotorV−55V vagy V−55U V12-es dízelmotor
Teljesítmény427 kW (581 LE), V−55V motor esetén
Felfüggesztéslengőkarok torziós rugóval
Sebesség50 km/h
Hatótávolság500 km
A Wikimédia Commons tartalmaz BTR-T témájú médiaállományokat.

A BTR-T (cirill betűkkel: БТР-Т – бронетранспортёр тяжёлый; magyar átírással: bronyetranyszportyor-tyazsolij; magyarul: nehéz páncélozott szállító jármű) Oroszországban, az omszki Omszktranszmas vállalatnál 1994–1996 között kifejlesztett nehéz páncélozott szállító harcjármű, amelyet a hadrendből kivont T–55 harckocsik alvázát felhasználva alakítottak ki. Csak néhány példány készült 1997-ben, sorozatban nem gyártották.

Története

[szerkesztés]

Létrehozását a csecsenföldi harcok tapasztalatai inspirálták, ahol a városi harcokban szükség volt a hagyományos gyalogsági harcjárművek mellett egy erős fegyverzetű és erős páncélvédettségű járműre, amelynél azonban a mozgékonyság nem volt elsőrendű szempont, a szállított gyalogság biztonságos célba juttatása volt az elsődleges. A koncepció alapja a szintén T–55-ből kialakított izraeli Ahzarit volt. A járművet első alkalommal 1997-ben mutatták be a nyilvánosság előtt egy omszki hadiipari kiállításon.

Jellemzői

[szerkesztés]

A T–55 páncéltestre gazdaságossági okokból esett a választás. A páncélvédettséget tovább javították reaktív páncél felszerelésével. A járművet AEK–902 Tucsa ködgránátvető rendszerrel is felszerelték (összesen 12 db 81 mm-es vetőcsővel). A jármű kezelőszemélyzete két fő, ezen felül öt fő lövészt szállíthat. A jármű maximális sebessége műúton 50 km/, terepen 25 km/h. Előkészítés nélkül 1,4 m mélységű vízen képes átkelni, speciális víz alatti átkelőkészlettel 5 m-es mélységű vízben tud áthaladni.

A T–55-ös eredeti tornyát a löveggel együtt eltávolították. Helyette a tetőpáncélra egy könnyű, alacsony sziluettű, távirányítású tornyot építettek a fegyverzet számára. Ezt a jármű középvonalától kissé jobbra eltolták, hogy belóül jobb legyen a helykihasználás a szállított lövészek elhelyezéséhez. A járműhöz többféle fegyverzettel ellátott fegyvermodult alkalmaztak.

Fegyvermodulok

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Hasonló harcjárművel:

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]