Bayreuth | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Felső-Frankföld | ||
Járás | Felső-Frankföld | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Thomas Ebersberger (CSU) | ||
Irányítószám | 95444–95448 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | BT | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 74 506 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1092 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 340 m | ||
Terület | 66,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Bayreuth weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői Wagner városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres operaházának, a Festspielhausnak a megépítése.
A Roten Main partján, a Frank-Svájc és a Fichtel-hegység között fekszik.
A várost valószínűleg Andech grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a Hohenzollernek fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is pestisjárvány sújtotta, majd 1430-ban a huszita háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor Keresztély brandenburg-kulmbachi őrgróf a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a harmincéves háború után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás barokk épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki II. Frigyes porosz király kedvenc testvére és Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az Ansbachi Hercegséghez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a poroszok foglalták el, 1806-ban a franciák, majd 1810-ben Bajorország része lett.
1872-ben a városba költözött Richard Wagner, aki itt valósította meg álmát: fő műve, A Nibelung gyűrűje tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási operaházat építtetett, amely 1876-ra lett kész. A második világháborúban a náci ideológia egyik központi helyszíne lett, a Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok) miatt. A várost közvetlenül Berlinből igazgatták, köszönhetően Hitler érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a Flossenburg koncentrációs tábor. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.
Lakosok száma | 35 306 | 61 835 | 67 035 | 69 813 | 72 683 | 71 572 | 72 148 | 73 065 | 74 657 | 74 506 |
1925 | 1961 | 1975 | 1987 | 2010 | 2013 | 2015 | 2016 | 2019 | 2022 |
A várost érinti az A9-es és A70-es autópálya.