Benza Ida
Született 1846. március 9.[1]
Pest[2]
Elhunyt 1880. március 10. (34 évesen)[3]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Nagy Imre színész
Szüleiédesapja Benza Károly
Foglalkozása operaénekesnő
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (34/1-2-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Benza Ida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Benza Ida, Benza Ida Rozália (Pest, 1846. március 9. (keresztelés)[5] – Budapest, 1880. március 10.)[6] magyar operaénekesnő (drámai szoprán). Benza Károly operaénekes leánya, Nagy Imre színész felesége.

Életpályája

Benza (Schumbenza) Károly és Joob Amália leányaként született. Apjánál kezdte, majd Bécsben folytatta énektanulmányait, a ahol a legnevesebb énektanárok, mint Proch, Salvi, Bochholz - Falconi tanították. 1865-ben debütált Bécsben Gounod Faustjában mint Siebel. 1868-ban Olaszországba ment és a milánói Scala-ban lépett fel Verdi »Don Carlos«-ában, mint Eboli hercegnő és Marchetti »Ruy Blas«-jában, mint királyné, jelentős sikerrel. Ezután Európában turnézott. 1872 januárjában Moszkvában, majd Szentpétervárott is vendégszerepelt a császári operában március 15-ig, ahol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy előadás után az utcán végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak a lakásáig. 1871. szeptember 9-én Valentine szerepében (Meyerbeer: Hugenották) mutatkozott be, majd 1872. április 13-án az »Afrikai nő«-t énekelte és ekkor a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek vezető drámai énekesnője lett. Lírai szerepekben és hangversenyénekesként is fellépett. 1873. március 11-én Pesten, a Kálvin téri református templomban feleségül ment Nagy Imre színművészhez.[7] Az ifjú párt Feleki József, Feleky Miklós színész fia és Török szuperintendens káplánja eskette meg.[8] Benza Ida, hogy férjével egy valláson legyen, az esküvő előtt a református hitre tért.[9] és 1873. március 27-én utoljára énekelt a »Lahor király«-ában. Hangjáról így emlékezik meg a Zenészeti Lapok (1874. október 11-iki száma: »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép színpadi alak, kifejező játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben találjuk fel nála, aminővel a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú művésznő, kit mindenkor a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet legfőbb hatalmával rendelkezik: tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában van élet és igazság«. Koporsójánál Ódry Lehel mondott búcsúbeszédet, a temetőben pedig Feleky Miklós.

Emlékezete

Férjével közös sírja (Kerepesi úti temető 34/1-2-21.)

Nevezetesebb szerepei

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-S135-5?i=479&cat=228841
  2. ↑ anyakönyv
  3. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01562.htm, Benza Ida, 2017. október 9.
  4. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33W-S7YV-X?i=564&cat=269140
  5. ↑ A pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1846. év.
  6. ↑ A Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 114/1880. folyószám.
  7. ↑ A pest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 39/1873. folyószám.
  8. ↑ Budapesti Közlöny, 1873. március 12. / 59. szám, 501. old.
  9. ↑ A Hon, 1873. március 12. / 59. szám.

Források

Kategória