Borovszky Samu
Született 1860. október 25.
Bácsordas
Elhunyt 1912. április 24. (51 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Fábián Zsófia
Foglalkozása történész
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (18-5-13)
A Wikimédia Commons tartalmaz Borovszky Samu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Borovszky Samu sírja Budapesten a Fiumei úti temetőben (18-5-13)
Borovszky Samu sírjának felirata

Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25.Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Élete

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke.[1] 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 18791883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (18961914) című sorozat I–IV. kötetét. Ő volt A Nagy Francia Forradalom és Napoleon című, több kötetes mű szerkesztője is.[2] 19091912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Művei

Magyarország vármegyéi és városai sorozat

Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,[3] mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

Bővebben: Magyarország vármegyéi és városai

A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:

Jegyzetek

  1. Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi
  2. A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.
  3. Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

Források

További információk