Budapesti Negyed
A lap utolsó számának borítója
A lap utolsó számának borítója
Adatok
FormátumLap a városról

OrszágMagyarország
Alapítva1993
Megszűnt2010
KiadóBudapest Főváros Levéltára
FőszerkesztőGerő András
Nyelvmagyar

OCLC315050562
ISSN1217-5846
A Budapesti Negyed weboldala

A Budapesti Negyed 1993 és 2010 között megjelent, magyar nyelvű várostörténeti folyóirat volt.

Szerzők, szerkesztők

A lap alapító főszerkesztője[1] Gerő András, alapító szerkesztője Berkovits György, kiadója pedig Budapest Főváros Levéltára volt.

Változó összetételű szerkesztőbizottság gondozta a folyóiratot, melynek tagjai voltak: Hankiss Ágnes, Iványi György, Kovács András, Szelényi Iván, Varga László, Vince Mátyás és Vörös Károly.

A folyóirat szerzői a korszak ismert városkutatóin kívül mindazok a szakemberek voltak, akiket az adott lapszám témájának ismerőiként jegyeztek.

Lapszámok

A lapból összesen 70 szám jelent meg, ami a duplaszámba összevont tartalmak miatt 33 kiadványt jelentett.

A Budapesti Negyed összes száma:

Megjelenés, megszűnés

A lap negyedévente jelent meg, évszakokhoz kötötték a kiadás időpontját. Minden lapszám tematikus jellegű, egy-egy témát (városrészt, közterületet, időszakot, irodalmi vonatkozást stb.) körüljáró, azzal kapcsolatban több dolgozatot közreadó, könyvformátumú, terjedelmes példány volt.

A megjelent írások tudományos dolgozatok voltak forrásjelöléssel, lábjegyzettel. Az írások a történelem, a néprajz, a filozófia, az építészettörténet, a kulturális antropológia, a jog és más tudományok felől közelítettek Budapesthez.[2] A lapban megjelent írások a mai napig forrásértékűek, számos tudományos mű hivatkozik a lapban megjelent tanulmányokra[3] (nem utolsósorban itt a Wikipédiában is).

A lapot Budapest Főváros Önkormányzata finanszírozta, elsősorban a Pro Cultura Urbis alapítványon keresztül. Az utolsó, 2010-ben megjelent lapszámot követően, 2011-ben jelentette be a levéltár, hogy nem finanszírozza tovább a folyóirat megjelenését, év végére pedig a főváros kulturális alapítványa is megszűnt.[4]

A folyóirat digitalizált oldalai elérhetők a Hungaricana[5] közgyűjteményi portálon és az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumában (EPA)[6] is.

Elismerések

Jegyzetek

  1. Gerő András honlapja. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  2. Kelen Károly (1994. február 18.). „Tudomány és irodalom a város lapjában”. Népszabadság, VIII. o.  
  3. Mihancsik Zsófia (szerk) Gerő András (szerk.): Individualista történet - Gerő András beszélgetései Mihancsik Zsófiával - 2012. 11. fejezet
  4. Csider István Zoltán (2011. december 16.). „Megszűnik a Pro Cultura Urbis”. Népszabadság.  
  5. https://library.hungaricana.hu/hu/collection/mltk_bfl_budapesti_negyed/
  6. http://epa.oszk.hu/00100/00112
  7. a b Csider István Zoltán (2011. március 4.). „Folyóirat és könyvkiadó nélkül maradhat Budapest”. Népszabadság.