A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) a magyar állam által alapított és működtetett kulturális intézet Berlinben, 2016-tól a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (ezt megelőzően a Balassi Intézet) fenntartásában. A Gragger Róbert által 1924-ben alapított intézet aktív része a berlini és német kulturális életnek, integratív, interdiszciplináris, a magyar és német együttműködéseket elősegítő programstruktúrával.[2]
Története
Alapítás
A római és a bécsi Collegium Hungaricumhoz hasonlóan magyar tulajdonú ingatlanban kapott helyet a berlini Collegium Hungaricum, a központi helyen fekvő Herz-palotában.[3]
A berlini Collegium szorosan együttműködött a Berlini Egyetem magyar intézetével. Fő feladata akkoriban olyan tehetséges, fiatal magyar kutatók támogatása volt, akik a német fővárosban folytatták tanulmányaikat, és gyümölcsöző tudományos kapcsolatokat építhettek ki. Tudományszervezési tevékenysége mellett a berlini Collegium „[...] mint ismeretes, a Németország és Magyarország között fennálló kulturális kapcsolatok középpontja” is volt (Schoen budapesti német követ 1932-ben kelt, a magyar külügyminiszterhez címzett leveléből).[4]
A 2. világháború után
1945-ben szinte teljesen megsemmisült az épület (ma ennek helyén áll az új épület).[3] A Collegium Hungaricum örököseként a Magyar Kultúra Háza 1973-ban nyitotta meg kapuit az Alexanderplatz közvetlen szomszédságéban található Karl-Liebknecht-Strassén (Kelet-Berlinben). Az új ház a tudomány helyett a kultúrára helyezte a hangsúlyt.[4]
1989 után
Magyarország 1997-ben visszakapta a Dorotheenstrasse 12. alatti egykori Collegium Hungaricum (CH) telkét. A Magyar Kultúra Háza 2000 óta ismét a Collegium Hungaricum nevet használja. A háborúban megsemmisült régi épület helyén 2007-ben avatták fel új épületét, amelyet Peter Schweger erdélyi szász származású német építész tervezett.[5]
Gragger Róbert
Gragger Róbert (1887–1926) filológus, kultúrdiplomata a berlini Humboldt Egyetem Magyar Intézetének (1916) és a Collegium Hungaricum Berlinnek (1924) volt alapítója és első igazgatója. Gragger Róbert nevéhez fűződik a legrégebbi, magyar nyelven fennmaradt vers, az Ómagyar Mária-siralom felfedezése is, amely az egyik legrégebbi nyelvemlékünk is. A Gragger által alapított és szerkesztett „Bibliographia Hungarica” 1923-tól a külföldön megjelent magyar vonatkozású könyveket gyűjtötte. A Gragger Intézet – névadója szellemiségéhez hűen – a hungarológia folyamatos jelenlétét szeretné biztosítani mindennapi munkájában. Ennek érdekében a berlini Humboldt Egyetem Hungarológia Tanszékével, a lipcsei Kelet-Európa Kutatási Központtal (GWZO) és más hungarológia-központokkal rendszeresen közös rendezvényeket valósítunk meg.[6]
Neves ösztöndíjasok a Collegium Hungaricum Berlinben 1945-ig
↑ abcUjvári Gábor összefoglalója a Magyar Intézetek történetéről (kézirat)
↑ abA magyar kultúra követei - Kulturális Intézetek a világban. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Külföldi Magyar Intézetek Igazgatósága (2006)
.png){kind=logo}
é. sz. 52° 31′ 10″, k. h. 13° 23′ 40″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 10″, k. h. 13° 23′ 40″
