Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Eilat
Eilat címere
Eilat címere
Közigazgatás
Ország Izrael
Körzethívószám08
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség51 935 fő (2019)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′Koordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′
(({helyi név))} weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eilat témájú médiaállományokat.
Eilat, 1947-1953
Eilat, 1947-1953

Eilat vagy más átírásokban Éjlát, Elát, Élat (héberül אילת) dél-izraeli kikötőváros az Eilati-öböl északi csücskén. Innen vezet Izrael az Indiai-óceán felé vezető kijárata. Fő jövedelmi forrása az idegenforgalom.[2]

Fekvése

Izrael állam legdélibb csücskében, az Akabai-öböl partján terül el. Keletről Jordánia, nyugatról Egyiptom határolja.

Éghajlat

Eilat éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,323,026,031,035,739,040,440,037,333,027,723,031,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)10,411,814,618,422,525,227,327,425,221,816,312,019,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)43321000042524
Havi napsütéses órák száma2292372512733193243473472912822462173363
Forrás: Israel Meteorological Service


Népesség

Népességének változása

A népesség alakulása 1951 és 2019 között
Lakosok száma
529
4200
10 400
14 000
19 500
26 300
38 222
45 700
48 100
51 935
1951195919661973198119901998200520132019
Adatok: Wikidata

Története

Ókor

Az eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt.[3] Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.[4]

Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot,[5] bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.[6] A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.[7]

A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.

Középkor

A bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.[8]

A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig,[8] majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.

Modern kor

Az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó.[8] 1956-ban már ötszáz ember élt itt.[8]

Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.

Napjainkban tengerparti pihenőhely. A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.

Látnivalók

A város központjában található reptér ingyen szórakozási lehetőséget nyújt a kisgyermekes családoknak, hiszen a strandról látni lehet a fel- és leszálló repülőgépeket. A város szélén tevegelhetünk is.

Szórakozóhelyek

A kör alakú Ice Mall Eilat-ban egy óriási jégkorcsolya pálya van és 7D-s filmkabin, futball pálya és további kikapcsolódási helyek.

Környék

Az Eilati-hegyek legszebb helye vörös színű núbiai homokkő faláról kapta a nevét. Festői kősivatag közepén érjük el a lejtősen a szurokba vezető vádit. Másfél órás kirándulás. [2]

Galéria

Testvértelepülések

Panoráma

Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat
Eilat

Hivatkozások

  1. Israeli Central Bureau of Statistics
  2. a b c Bokor József: Európán kívüli turizmus, 2006
  3. Dr. Muhammed Abdul Nayeem, (1990). Prehistory and Protohistory of the Arabian Peninsula.
  4. 5Móz 2:8
  5. http://www.gideon.022.co.il/BRPortal/br/P100.jsp
  6. 2Krón 8,17-18
  7. https://www.jstor.org/stable/25067021.
  8. a b c d Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk
  9. Botanical Garden
  10. Archivált másolat. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 29.)
  11. Red Canyon