Fafnir (Fafner, Fafne) Hreidmar fia, Regin és Utter testvére. Eredetileg törpe volt. Amikor Loki megölte a vidra alakot öltött Uttert (Vidra), az apja kárpótlásul az Andvare kincsét kérte és kapta, a bűvös gyűrűvel, az Andvaranauttal együtt. Andvari, amikor Loki elvette a kincseit, megátkozta a gyűrűt, hogy a gazdájára halált hozzon. Fafnir és Regin megölték apjukat a kincsért. Kapzsiságában Fafnir csak saját magának akarta a kincseket, s ezért sárkánnyá változott és elkergette Regint. Regin felbujtotta Szigurdot és összekovácsolta meghasadt kardját, a Gramot, amivel az legyőzte Fafnirt.

Az Eddában Fafnir figyelmezteti Szigurdot, hogy a gyűrű romlásba dönti:

Gyűlölséggel gyanúsítasz
minden szót szüntelen,
szín igazságot mondok én:
arany ragyogása,
rőten izzó kincs, karpánt -
ítél iszonyú kárhozatra.

Megsütötte a sárkány szívét, s amikor a kicsöppenő vért lenyalta ujjáról, bölcsességet nyer, többek között megérti a madarak beszédét.

Ezt mondja a kékharkály:

Ott ül Szigurd,
vértől szennyezve,
Fáfnir szívét
parázson süti;
bölcs akkor volna
bőkezű gyűrűosztó,
ha a lüktetés forró
fészkét elfogyasztaná.

Szigurd azután megölte Regint, és mindkét fivér vérét megitta. Szigurd is elvész, akárcsak a bűvös gyűrű mindegyik tulajdonosa.

Források

• Skandináv Mitológia
• EDDA, Óészaki mitológiai és hősi énekek (Tandori Dezső fordítása)
• A Pallas nagy lexikona

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Fafner című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.