George Sand | |
Auguste Charpentier festménye a fiatal George Sandról (1835) | |
Élete | |
Született | 1804. július 1. Párizs, Franciaország |
Elhunyt | 1876. június 8. (71 évesen) Nohant-Vic, Franciaország |
Sírhely | Nohant-Vic |
Nemzetiség | francia |
Szülei | Sophie Victoire Delaborde Maurice Dupin de Francueil |
Házastársa | Casimir Dudevant (1822. december 10. – 1835, válás) |
Gyermekei |
|
George Sand aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz George Sand témájú médiaállományokat. |
Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – Nohant-Vic, 1876. június 8.) írói álnevén George Sand (kiejtése kb. „Zsorzs Szand”, a „d” nem néma[1]) francia írónő, regényíró, dramaturg, újságíró, irodalomkritikus.
Nohant-ban és Berryben töltötte gyermekkorát. 1817–1820 között egy párizsi kolostorban nevelkedett. 1822-ben Casimir Dudevant báróhoz ment feleségül, és Nohant-ba költözött. A házasság, melyből két gyermek is született, egy Maurice nevű fiú és egy Solange nevű leány, rövid életűnek bizonyult. 1831-ben George Sand férje beleegyezésével, leányával együtt Párizsba költözött. Itt számos íróval ismerkedett meg, többek közt Jules Sandeau-val is, akivel a Rose et Blanche című regényét együtt írta meg. E mű a közös, Jules Sand álnév alatt jelent meg (1832-ben, 5 kötetben), amelyből későbbi álneve keletkezett. Tehetsége különösen Balzac és Gustave Planche hatása alatt, aki a Revue des Deux Mondes hasábjait nyitotta meg neki, gyorsan fejlődött. Egy olaszországi utazása alkalmával megismerkedett Beyle-lel Velencében, Párizsban Alfred de Musset-vel, akivel szoros barátságba került; illetve az egyik legismertebb kapcsolata vele jött létre, de viszonyuk később megromlott, és összetörten váltak el.
Miután Indiana című kitűnő regényével (Párizs 1832, 2 kötet; magyarra fordította Récsi Emil, Olcsó Könyvtár, 1843) önálló utat tört magának, egymás után adta közre regényeit, melyekben olykor tévedések fordulnak elő, s amelyekben a képzelete szabadon csapongott. Leírásai mesterien frissek, stílusa vonzó, élénk. A nők szexuális egyenjogúsításáról való eszméi és rossz anyagi viszonyai miatt 1836-ban elvált férjétől, miután felváltva Nohant-ban és Párizsban élt, ahol Liszt Ferenccel, Marie Dorvallal, Lamennais-vel és az író- és művészvilág több kiváló személyiségével ismerkedett meg. Viszonyra lépett 1837-ben Chopinnel, akivel Mallorcába utazott, s később Párizsban és Nohant-ban együtt is élt. Ez a viszony 1847-ben a Chopin és George Sand fia közt támadt viszály következtében bomlott fel. Az 1848-as események mellett több szenvedélyes hangú nyilatkozatot írt.
Barátságos viszonyban állt III. Napóleonnal. Élete utolsó éveiben is élénk figyelemmel kísérte a napi kérdéseket és a politikai viszonyokat, valamint tartalmas levelezést folytatott Gustave Flaubert-rel.
George Sand 1876. június 8-án halt meg Châteauroux-hoz közeli nohant-i birtokán, 72 éves korában.