| Hegyi Aranka | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1855. május 25. Szabadka |
| Elhunyt |
1906. június 9. (51 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Házastársa |
Farkas Károly (1885-1887) |
| Gyermekei |
Farkas Irén Farkas Lili |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1873–1902 |
| Hegyi Aranka IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi Aranka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegyi Aranka (Szabadka, 1855. május 25. – Budapest, 1906. június 9.) színművész, operett- és dalénekesnő.
Hegyi Poldi cigányprímás lánya volt. Miután édesapja elhunyt, a lányt előbb Herczenberger Sándor prímás, majd Sárközi Ferenc cigányprímás nevelte. Hegyi Aranka tehetsége korán megmutatkozott, a Nemzeti Színház balettiskolájában vett tánc- és énekórákat, Fehérvári Marinál tanult. Első sikerét a Kapitánykisasszony című operettben aratta Genée szerepében, Szabadkán, 1878-ban. 1880-ban Rákosi Jenő a Népszínházhoz szerződtette, itt Blaha Lujza és Pálmay Ilka egyenrangú társaként működött. 1885. július 6-án férjhez ment Farkas Károly szabadkai építészhez, de csak két évig voltak együtt.
A Schöpflin-féle: Magyar Színművészeti Lexikon így jellemzi: "A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki ezen a színpadon. Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkotása tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos, fekete hajának dús koszorúja harmonikusan egészítette ki ezt a ritkaszép főt, mely már maga is beszélt, játszott és hódított."
| „ | ... poézissel telített lelke, játékának virtuóz szabadossága, meleg hangja, énekbeli készségei, futamai, trillái, táncos ügyessége, humora és gráciája, érzelmessége, még eszményi véznasága is tehetségéről, rátermettségéről beszél | ” |
| – Vasárnapi Ujság, 1882. | ||
Utolsó szerepe, a Vándorlegényben a herceg volt. 1900 szeptember havában magánszínésziskolát nyitott.
Strobl Alajos őróla mintázta Táncosnő című szobrát, amely a Vigadó épületet díszíti.
