Hriszto Botev
Élete
Született 1848. január 6.
 Oszmán Birodalom, Kalofer
Elhunyt 1876. június 1. (28 évesen)
 Oszmán Birodalom, Balkán-hegység, Vraca közelében
Nemzetiség bolgár
Szülei Botyo Petkov
Ivanka Sztajkova Drjankova
Házastársa Veneta Sztojanova Mincseva Vizireva
Gyermekei Dimitar Hrisztov Botev (1865)
Ivanka Hrisztova Boteva (1876)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) líra
Irodalmi irányzat romantika, realizmus
Alkotói évei 18671876
Első műve Anyám (Майце си, 1867)
Hatottak rá Alekszandr Szergejevics Puskin
Mihail Jurjevics Lermontov
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Hriszto Botev aláírása
Hriszto Botev aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hriszto Botev témájú médiaállományokat.

Hriszto Botev (bolgárul: Христо Ботев, született: Hriszto Botjov Petkov bolgárul: Христо Ботйов Петков, Kalofer, Oszmán Birodalom, 1848. január 6.Balkán-hegység, Vraca közelében, Oszmán Birodalom, 1876. június 1. (egyes források szerint: június 2.) bolgár költő, újságíró, forradalmár, a „bolgárok Petőfije”.[1][2]

Élete

A költő szülőházának belső tere

Hriszto Botev 1848. január 6-án (a Julián naptár szerint: 1847. december 25-én) született az oszmán fennhatóság alatt álló bulgáriai faluban Kaloferben. Édesapja, Botyo Petkov, a köztiszteletben álló tanár, édesanyja, Ivanka Botyova Petkova, leánykori nevén, Ivanka Sztajkova Drjankova. Nyolc testvére volt, közülük Kiril Botev altábornagy vált ismertté.

1863 őszén Odesszában gimnáziumban tanult, ahol kapcsolatba került forradalmi eszméket hirdető illegális körökkel, ezért az iskolából 1865-ben kizárták. Ezután visszatért Bulgáriába, majd a Romániában élő bolgár emigrációhoz csatlakozott, ahol aktív forradalmi tevékenységet folytatott.

1864-ben feleségül vette Veneta Vizirevát, a tarnovói kereskedő, Sztojan Mincsev Vizirev lányát. A következő évben megszületett fiúk Dimitar (Димитър), aki még gyermekként elhunyt.

1866 őszén a besszarábiai Zadunajevkában vállalt tanítói állást.

1868 őszén beiratkozott a bukaresti egyetem orvosi fakultására.

Második gyermekük Ivanka 1876. április 12-én született a pár bukaresti lakásában (mely a Rumeoara utca a 2-es főút építése miatt elbontott részén állt).

Az 1876-os forradalom

Az áprilisi felkelés kitörése után csapatával Gyurgyevóban elfoglalta a Radetzky osztrák gőzöst, hogy azzal Bulgáriába hajózzanak. Katonáival a Balkán-hegység felé tartottak, miközben kegyetlen csatákat vívtak a török katonasággal. A várt bolgár erősítés azonban nem érkezett meg. Botev a Vraca környéki harcokban esett el, 1876. június 1-jén este egy szívébe fúródott golyó okozta a halálát.

Irodalmi munkássága

Első verse 1867-ben jelent meg. Nyílt és bátor hangja váratlanul csendült fel a bolgár lírában.

Mindössze huszonhét verset írt, de költészetének erkölcsi ereje, eszmei értéke és művészi hitele a legnagyobb bolgár költők közé emeli. A verseiben szorosan összefonódik a realizmus és a romantika. Botev lírája sokat merít a bolgár népköltészet hagyományaiból.

1874. december 8-án megindította a bolgár nemzeti újjászületés korának legjelentősebb forradalmi lapját, a Znamet. Publicisztikai, szatirikus írásai realisztikusak.

Хаджи Димитър (Hadzsi Dimitâr) című verse a szabadságért elesett hős balladája:

Harcban ki elhull érted, szabadság,
nem hal meg, él az! Példa a sorsa,
sajnálja ég s föld, hírét vadak s fák
zengik, s dalolnak dalnokok róla.

– Nagy László fordítása (részlet)[3]

Művei

Leismertebb versei

Magyarul

Emlékezete

Magyarországon

Irodalom

Jegyzetek

  1. Farkas
  2. Juhász–Sipos 140–152. o
  3. A bolgár irodalom története Hriszto Botev. [2009. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  4. Hrisztó Botev tér (Kazincbarcika)

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Hriszto Botev témában.