Események
Hellenisztikus birodalmak
- IV. Antiokhosz szeleukida király Egyiptomból visszatér a forrongó Júdeába. Folytatja hellenizáló törekvéseit, utasítja a zsidókat hogy áldozzanak a görög isteneknek. A jeruzsálemi Templomot Zeusznak szenteli és udvarán nagy oltárt állíttat fel.
- Mattatiás, egy modini zsidó pap ellenáll a király rendeleteinek és amikor a városában áldozni készülnek a görög isteneknek, megöli a hellenizált zsidó papot és a szír felügyelőt. Ezután öt fiával együtt a hegyekbe menekül. Elkezdődik a makkabeus felkelés.
Róma
- Quintus Aelius Paetust és Marcus Iunius Pennust választják consulnak. M. Iunius Liguriát, Q. Aelius Gallia Cisalpinát kapja tartományul, de a lázongó ligurok földjeinek feldúlásán kívül mást nem tesznek.
- A makedón háborúban a Makedónia és Epirus kirablásából szerzett zsákmány lehetővé teszi, hogy eltöröljék a római polgárok közvetlen adóztatását (a tributumot).
- A makedón és akháj nemességből túszokat szednek és családjaikkal Rómába viszik őket. Köztük van Polübiosz, a leendő történetíró is.
Parthia
- A pártusok elfoglalják Herátot, amivel leállítják a kínai selyemút kereskedelmét és a Görög-Baktriai Királyság jövedelmei jelentősen megcsappannak.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 167 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.