Az Ikarus 283 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár egyik csuklós busza, melyből 1003 darab készült el. A 18 méteres autóbusz motorja az Ikarus 280-as alaptípushoz hasonlóan az „A” és a „B” tengely között helyezkedik el, a „B” tengelye hajtott, de a „C” tengely nem kényszerkormányozott, így a fordulókör átmérője nagyobb. A hátsó ikerkerekek a nagyobb tengelyterhelést ellensúlyozzák.
A legtöbb legyártott busznak a második ajtaja a szokásosnál előrébb található a nagyobb helyigényű MAN motor miatt. Szóló változata az Ikarus 263-as, jobb kormányos változata pedig az Ikarus 285-ös.
Magyarország
A legyártott autóbuszok közül csak négy darab maradt itthon. Székesfehérváron az Alba Volán két 283.10-essel rendelkezett, egyiket 2011-ben selejtezték, a másik 2015-től a jogutód KNYKK tulajdonában található és 2018 februárjában még forgalomban volt.[1]
A típusból a legtöbbet Oroszország vásárolta meg, a 283.00-sok Moszkvában, a 283.10-esek a Jekatyerinburgban álltak forgalomba, de néhány busz további városokba is eljutott. A moszkvai 17248-es számú autóbuszt felújítás után nosztalgiajárműként tartják.[5][6][7]
Moszkvában 1991-ben öt darab 283-ast trolibusszá alakítottak át.[8]
Szlovákia
A típus csak Pozsonyban közlekedett, ahova 1991-ben 21 darab bolygóajtós 283.01-es busz érkezett. Az első selejtezés 1995-ben egy súlyos baleset miatt következett be. 1997-ben a 4511-es pályaszámú busz leégett, ezt szintén selejtezték. Az ezredfordulón 12 autóbusz nagyjavításon esett át, majd 2008-ig mindet kivonták a forgalomból, helyüket Mercedes és SOR buszok vették át, de a 1512-es pályaszámú darabot félretették és a nosztalgiaüzem része lett. A pozsonyi közlekedési vállalat szerint az utasok és a járművezetők körében is népszerű volt a típus, egyrészt a megbízhatósága miatt, másrészt a befogadóképessége miatt.[9][10]
Tunézia
1997-ben tunéziaiSzúsza szeretett volna 283-asokat vásárolni, de a magas vámok miatt a magyar gyár csak fenékvázat és alkatrészeket szállított le az afrikai országba, melyekből a helyi STIA gyárban szereltek össze kész buszokat. Ezek a járművek az Ikarus-STIA 283-as típusjelzést viselték. 2004-ig 435 darab autóbusz készült ezzel a módszerrel, 50 busz DAF motorral, a maradék pedig Rába D10 motorral. A különböző motorú járműveket kívülről is fel lehetett ismerni, a DAF motoros változatúnál egy darab ajtó volt elöl, kettő pedig a csukló után, a Rába motorosnál pedig pont fordítva. A járművek közül pár darab még forgalomban volt 2017 elején.[11][12][13]
↑STIA History (angol nyelven). STIA. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
Források
Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. ISBN 9789639005853
Ikarus 283. delpestibusz.hu. [2011. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
Ikarus 283 altípusok (angol nyelven). fotobus.msk.ru. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
