Az Ikarus 31 az Ikarus gyár távolsági és városi célokra kifejlesztett autóbusz típusa volt.
Előzmény
A konstrukció közvetlen elődje az Ikarus 30-as típus, melynek főbb műszaki tulajdonságait és sziluettjét is megörökölte. Az Ikarus 30-ast még 1951-ben kezdték el gyártani és szintén használták városi és távolsági célokra egyaránt, azonban az előbbi feladatra szinte teljesen alkalmatlan volt. A magas vételár és előállítási költség mellett nagyon alacsony volt az álló utas befogadási képessége. Ezek motiválták az Ikarus mérnökeit, hogy kezdjék meg a 30-as típust leváltó jármű megtervezését.[2]
Megjelenése, konstrukciója
Az Ikarus 31-es megörökölte elődje önhordó karosszériáját, melyben csak minimális változtatások történtek. Továbbá hajtásláncát és futóműveit. Jelentős változtatás volt azonban a karosszéria szögletesebbé alakítása, amely önmagában is biztosította a beltér növelését. Azonban, hogy a jármű ne legyen túl egyhangú/kockaformájú, egy nagyon kirívó homlokfalat terveztek hozzá.[2] Ezektől a díszítésektől megfosztva a típus szinte megkülönböztethetetlenné válik a 30-as típustól.[3] Azonban bizonyos tulajdonságok még így is elárulják az igazságot róla, ilyenek például a megnövelt üvegfelületek vagy a körbe üvegezett hátfal.
Fontos tulajdonsága a járműnek, hogy a szélességét is megnövelték, amely lehetővé tette a 2+2-es ülés elrendezést. (Azaz azt, hogy kétszer két sorban helyezkedtek el az ülések.) Az első példányok még megörökölték a 30-as típus távvezérlésű, kétszárnyú ajtóit is, azonban ezek később a városi használatú járműveken négyszárnyú harmonika/ráncajtóra, a távolsági típusokon pedig kilincses lengőajtóra lettek cserélve. Az ajtók szélessége - mind a két változaton - előbb 800, majd 830 mm volt.
A jármű ablakok jelentős változásokon mentek át a 9 éves gyártási időszak alatt. Eleinte a teljes ablak eltolható volt, mely később 1/3-ad, azután pedig 1/4-es nyitási lehetőségre módosult. A tetőablakok csak a vevő külön kérésére, lényegében extraként kerültek beszerelésre.[2]
A jármű vezetőfülkéje. Jól megfigyelhető a motor helye.
A jármű meghajtásáról az orrban, elölről nézve középen, elhelyezett 85 lóerős motor gondoskodott. A kialakításnak köszönhetően könnyedén ki lehetett szerelni a kocsitestből javítási célokra, azonban a vezetőtérből viszonylag sok helyt vett el.
Története
Felújított veterán jármű elölnézetből
Már 1956-ban, a próbafutások lezárultával megjelentek az első, nagy mennyiségű rendelések Egyiptomból és Kínából. A jármű idehaza is sikeresnek számított, azonban a közkedveltsége alól kivételt támaszt Budapest városa, ahol 1961-ig mindössze 22 darab példány állt forgalomba a FAÜ kötelékében és ezeket egytől-egyig selejtezték is 1963-ra. A magyar piacra végül 707 példányt szállítottak 1965-ig bezárólag, amelyek a legtöbb helyen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.[4]
A típus alacsony vételára kompenzálta a vásárlókat a végsebessége és befogadóképessége okozta szűk használhatóságáért. Az Ikarus 31 rendkívül népszerű volt a kelet-német (1494 db), a jugoszláv (271 db), bolgár (261 db), a szovjet (203 db) és a kínai (195 db) piacokon is.[5]
A típust végül 1965-ig gyártották, mivel már 1961-től fokozatosan kezdte kiváltani a Ikarus 311-es típus.[6]
Modell változatok
Altípus jelzése
Megjegyzés
31.15
Meleg égövi modell, járóközben lehajtható ülésekkel.
31.20
Lengőajtós távolsági modell.
31.21
Egy harmonikaajtós elővárosi modell.
31.22
Két harmonikaajtós városi modell.
31.5
Meleg égövi modell, első ajtó előtt ivókúttal.
31.7
Két ajtószárnyak nélküli ajtó nyílással felszerelt, egyiptomi modell.
32
Eredetileg Burmába, majd más ázsiai országokba exportált, jobbkormányos változat.[4][5]
Az Ikarus 31 két altípusa, melyeket néha összevonva csak Ikarus 31 „L”-nek hívnak, utalva arra, hogy ezek nagyobbak az alapmodellnél. Rövid történetük 1958-ban kezdődik, amikor is a Csepel Művek előrukkolt az új, 95 lóerős motorjával, a D-414-gyel. Ezt követően az Ikarus mérnökei úgy döntöttek, hogy megnövelik a 31-es típus dimenzióit mind a három irányba, illetve valamelyest megváltoztatják a formatervet is. Az így elkészült prototípus az Ikarus 305 nevet kapta és ismeretlen idejű leselejtezéséig az országban teljesített szolgálatot. A típus sorozatban gyártott változatából, az Ikarus 306-ból pedig 46 db-ot exportáltak az Egyiptomi Arab Köztársaság részére.[5][7]
↑Az Ikarus évszázados története: Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. ISBN 9789639005853
