Meghatározása

Legtágabb értelmében – ekkor komolyzenének is nevezzük – a zene legáltalánosabb felosztási kategóriája szerinti terület a dzsessz, a könnyűzene, az alkalmazott zene (színház, film) és a népzene mellett. E jelentésében évezredes múltú, folyamatos és határozott tradícióval bíró, szilárdan megalapozott, mégis dinamikus esztétikai szempontrendszerrel bíró művészet, amely művelői, a zeneszerzők és az előadók útján (optimális esetben) műalkotásokat hoz létre. (Esetenként a klasszikus zene fenti meghatározását csak a nyugati zenekultúrára vonatkoztatják, annak történelmi jelentőségére és más zenekultúrákra gyakorolt hatására hivatkozva, ez azonban nélkülöz bármely elfogulatlan tudományos megközelítést.)

Bővebben: zenetörténet

Esztétikai értelemben bármely, a legkülönbözőbb értelemben vett – társadalmi vagy szakmai közmegegyezés szerinti – magas kvalitással bíró zene. Ez értelemszerűen nem csak a komolyzenére vonatkozik, hiszen beszélünk „klasszikus dzsesszről”, a „rockzene klasszikusairól” és „klasszikus magyar népdalról”. Ilyen alkalmazásában tulajdonképpen nem zenei terminus, esztétikai normaként rendkívül széles körben használjuk: példaszerű, mintaszerű, a maga nemében tökéletes stb. (még csak nem is feltétlenül a művészetek körén belül).
Legszűkebb értelmében a klasszikus zene – mint zenetörténeti korstílus – a bécsi klasszika szinonimája; a bécsi klasszikus zeneszerzők: Haydn, Mozart és a fiatal Beethoven (esetenként egyúttal az őket követő, kortárs kisebb mesterek) munkásságának elnevezése; illetve az a stíluskorszak, melyben e zeneszerzők tevékenykedtek: nagyjából az 1780-tól 1820-ig terjedő időszak. Hasonlóképpen a bécsi klasszika közvetlen előzményét gyakran preklasszikának nevezik. (Közkeletű, de súlyos terminológiai tévedés a bécsi klasszikát „klasszicizmus” névvel illetni. A klasszicizmus törekvéseinek középpontjában a klasszikus ókor művészeti eszményeinek újjáélesztése áll, ezzel szemben Haydnt, Mozartot és Beethovent a zenetörténet-írás saját jogán tekinti klasszikusnak: elsőrangúnak, mértékadónak, példaértékűnek. Ezért ők nem klasszicisták, hanem a szó klasszikus értelmében klasszikusok.)

A klasszikus zene helye a másfajta zenék mellett

Zenefajták

Nagy múltú zeneelméleti, zenetudományi alapokkal rendelkező zenefajták

Népzene

Alkalmazott zene

Szórakoztató zene

Klasszikus zene
(Komolyzene)

Európán kívüli műzenék
(arab, indiai, kínai, japán, indonéziai)

Színházi zene

Filmzene

Régi szórakoztató zenék

Modern szórakoztató zenefajták
(könnyűzene, 20. század)

Zenetörténeti korszakok/stílusok


Történelmi korszak	Zenetörténeti korszak	Alkorszak / Stílusirányzatok^[1]	Ideje^[2]	Néhány nevezetesebb alkotó
Ó k o r	Ó K O R I E U R Ó P A I Z E N E (Egymást követő alkorszakokkal.)	ókori görög zene (Kr. e. VI. sz.–Kr. e. I. sz.) ókori római zene (Kr. e. I. sz.–Kr. u. V. sz.)	Kr. e. VI. század – Kr. u. V. század	–
K ö z é p k o r	K Ö Z É P K O R I E U R Ó P A I Z E N E (Egymást követő alkorszakokkal.)	a középkori egyszólamú zene kora (600–1150) a középkori korai többszólamú zene kora (1150–1300) a középkori többszólamú zene virágkora (1300–1450)	Kr. u. VI. század – 1450 körül	Vitry, Machaut, Landini
Ú j k o r	R E N E S Z Á N S Z Z E N E (Egymást követő alkorszakokkal.)	korai reneszánsz zene (1450–1470) a reneszánsz zene virágkora (1470–1530) késő reneszánsz zene (1530–1600)	1450 körül – 1600 körül	Palestrina, Lassus, Wilbye, Gesualdo
	B A R O K K Z E N E (Egymást követő alkorszakokkal.)	korai barokk zene (1600–1630) a barokk zene virágkora (1630–1700) késő barokk zene (1680–1750)	1600 körül – 1750 körül	Monteverdi, Schütz, Lully, Purcell, Vivaldi, Telemann, Rameau, Bach, Händel
	K L A S S Z I C I S T A Z E N E (Egymást követő alkorszakokkal.)	korai klasszicista zene (1750–1770) a klasszicista zene virágkora (1770–1820)	1750 körül – 1820 körül	Gluck, Haydn, Mozart, Clementi, Cherubini, Beethoven, Schubert
	R O M A N T I K U S Z E N E (Egymást követő alkorszakokkal.)	korai romantikus zene (1820–1840) a romantikus zene virágkora (1840–1880) késő romantikus zene (1880–1900)	1820 körül – 1900 körül	Mendelssohn, Berlioz, Chopin, Schumann, Wagner, Brahms, Verdi, Bruckner, Csajkovszkij, Smetana, Dvořák
L e g ú j a b b k o r	2 0 – 2 1 . S Z Á Z A D I K O M O L Y Z E N E (Nincs egységes stílusa, több zenei irányzat él egymás mellett.)	késő romantikus zene (1900–, tovább él) neoklasszicista zene (1920–) verista zene (1900–) impresszionista zene (1900–) expresszionista zene (1900–1920) folklorista zene (1900–) „A hatok” zenéje (1920–) szeriális zene (dodekafon zene, második bécsi iskola, 1900–) konkrét zene és elektronikus zene (1950–) aleatorikus zene (1950–) minimalista zene (1960–) bruitista zene	1900 körül – napjaink	Mahler, Strauss, Puccini, Debussy, Sibelius, Elgar, Vaughan Williams, Holst, Sztravinszkij, Respighi, Szkrjabin, Schönberg, Prokofjev, Sosztakovics, Hacsaturján, Honegger, Hindemith, Orff, „A hatok”, Messiaen, Cage, Britten, Copland, Stockhausen, Riley, Glass, Penderecki, Pärt

Főbb zeneszerzők

Jelentősebb klasszikus zeneszerzők időrendben, korstílusok szerinti csoportosításban:

Források

The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Oxford University Press, 2004, ISBN 978-0-19-517067-2
Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3

Egyéb szakirodalom

Tematikus kézikönyvek

Csíkvári Antal: Zenei kistükör, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1959
Darvas Gábor: Zenei ABC, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1963
Neil Ardley – Dave Arthur – Dave Gelly – Susan Sturrock: A zene könyve, Zenemű Kiadó, Budapest, 1983 ISBN 963-330-487-3
Judy Tatchell: Bevezetés a zene világába – Hangszerek, zeneszerzők, kottaolvasás, tudomány (Usborne-könyvek), ford. Tausz Katalin, Novotrade Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963-585-150-2
Peter Gammond: Klasszikus zene – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994 ISBN 963-09-3719-0
Peter Gammond: Opera – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-09-3954-1
Anne Gray: Komolyzenei kalauz, Tericum Kiadó, Budapest, 2005 ISBN 9638453915
Stanley Sadie: Opera – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2005 ISBN 963-094-690-4
Marcus Weeks: Zene (Műértő-sorozat), ford. Petrányi Judit, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2005 ISBN 963-337-011-6
A klasszikus zene, M-Érték Kiadó Kft., Budapest, 2006 ISBN 963-9693-05-7
Max Wade-Matthews – William Mival: A hangszerek és a zene könyve (ford. Ongrádi Melinda), Cser Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-9666-05-X
John Stanley: Klasszikus zene – Mesterek és mesterművek a kezdetektől napjainkig, Kossuth Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9630948354
Alan Kendall: A klasszikus zene krónikája, Patricia Könyvek, h. n., 2007 ISBN 9789639786011
700 év remekművei – Kalandozás a komolyzene világában – 8 CD-vel, TARSAGO Magyarország, Budapest, 2011 ISBN 9789632891583

Lexikonok

Zenei lexikon I–II., Győző Andor kiadása, Budapest, 1931
Hungária zenei lexikon, Hungária Kiadó, Budapest, 1944
(szerk.) Bartha Dénes: Zenei lexikon I–III., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965
Várnai Péter – Keszi Imre: Magyar zeneszerzők – Hungarian Composers, Editio Musica, Budapest, 1975 ISBN 963-330-053-3
Hugo Riemann – Heinz Alfred Brockhaus: Zenei lexikon I–III., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1985 ISBN 963-330-540-3
(szerk.) Székely András: Ki kicsoda a magyar zeneéletben, Zeneműkiadó, Budapest, 1988 ISBN 963-330-672-8
Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000 ISBN 963-9261-11-4
Szalóczy Péter: Elfeledett zeneszerzők, Typotex Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 978-963-9664-68-5
Gérard Denizeau: A zenei műfajok képes enciklopédiája – Újszerű zenetörténet, Rózsavölgyi Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-8776-47-1
(szerk.) Nádori Attila – Szirányi János: Klasszikus zeneszerzők – Britannica Hungarica kisenciklopédia, Kossuth Kiadó, Budapest, 2014 ISBN 9789630980999

Egyéb életrajzgyűjtemények

Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998 ISBN 963-07-6334-6
(szerk.) Anthony Hopkins: Nagy zeneszerzők – Képes útmutató a világ leghíresebb zeneszerzőinek életéhez és műveihez, Etűd Könyvkiadó, Budapest, 1995 ISBN 963-8516-43-7
Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, é. n. ISBN 963-9261-11-4
Eduardo Rescigno – Rubens Tedeschi – Mascheroni Anna – Alberta Melanotte: Nagy zeneszerzők és műveik, SubRosa Kiadó, Budapest, 1995 ISBN 9638516437
Világhíres zeneszerzők 1–20. – CD-vel – A Royal Filharmonikus Zenekar előadásában, Kossuth Kiadó, Budapest, 2011 ISBN 978-963-09-6608-5
Kis zenei könyvtár sorozat (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1960-as évek)

Zenetörténetek

Bővebben: Zenetörténet

Zeneelméletek

Bővebben: Zeneelmélet

Zeneműismertetések

Általános zeneműismertető kézikönyvek:

Incze Henrik: Operai kalauz – Operaszövegek tartalma különös tekintettel a Budapesti M. Kir. Operaház műsorára, Zipser és König, Budapest, 1897
Papp Viktor: Zenekönyv rádióhallgatók számára – Zenekari esték I–II., Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, é. n. [1920-as évek]
Lányi Viktor: Opera-kalauz, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1937
Demény Dezső – Meszlényi Róbert: Hangverseny kalauz I–II. – Szinfóniák, szinfónikus költemények, nyitányok [I. kötet] – Karművek (oratóriumok, passiók, misék és egyéb karművek), koncertek (versenyművek hegedűre, zongorára és egyéb hangszerekre) [II. kötet], Rózsavölgyi és Társa, Budapest, é. n. [1940-es évek]
(szerk.) Szabolcsi Bence: Dolgozók hangversenykalauza, Népszava a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalata, Budapest, é. n. [1950 körül]
Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Az operett regényes története, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1960
Tóth Dénes: Hangversenykalauz – Klasszikus zene – Romantikus és modern zene, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1962
Gál György Sándor – Balassa Imre: Operák könyve I–II., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1962
Gál György Sándor: Új operakalauz I–II., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1978 ISBN 963-330-240-4
Pándi Marianne: Hangversenykalauz I–IV. – Zenekari művek – Versenyművek – Kamaraművek – Zongoraművek, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-323-0
Németh Amádé: Operaritkaságok, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-349-4
Várnai Péter: Oratóriumok könyve, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1983, ISBN 963-330-469-5
Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta Kft.-Saxum Kft., Budapest, 1997, ISBN 963-9258-04-0
Németh Amádé: Operakalauz – másként – Gyermekeknek, fiataloknak és minden érdeklődőnek, Anno Kiadó, Budapest, é. n. [2000 körül] ISBN 963-375-115-2
Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I–IV., Tudomány Kiadó, Budapest, 2004 ISBN 963-819-441-3

Sorozatok:

Operaismertetők sorozat (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1920-as évek)
Operaszövegkönyvek sorozat (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1950-es évek)
Világhíres zeneszerzők 1-20 – CD-vel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2011
Világhíres operák 1-21-ig – CD-vel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012
Híres operettek 1-20-ig – CD-vel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013

Egyes zeneszerzők műveinek ismertetése:

Max Burkhardt: Wagner zenedrámái – Az operák szövege és zenei magyarázata, Kultúra Könyvkiadó és Nyomda R.T., Budapest, é. n. [1920-as évek]
Bartha Dénes: Beethoven és kilenc szimfóniája, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1975, ISBN 963-330-046-0
Spike Hughes: Mozart operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1976 ISBN 963-330-148-3
Erich Rappl: Wagner operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1976 ISBN 963-330-132-7
Várnai Péter: Verdi operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1978 ISBN 963-330-259-5
Kroó György: Bartók operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-334-6
Maurice J. E. Brown – J. A. Westrup – Philip Radcliffe: Schubert kalauz – Szimfóniák, kamarazene, zongoraszonáták, dalok, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-380-X

Jegyzetek

↑ Az alkorszakok határainak kijelölésében kisebb-nagyobb eltérések lehetnek különböző forrásoknál.
↑ A korszakok határainak kijelölésében kisebb-nagyobb eltérések lehetnek különböző forrásoknál.

Bibliográfia

(szerk.) Csomor Tibor: A muzsika világában – Válogatott zenei könyvek, tanulmányok és folyóiratcikkek bibliográfiája, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1964

Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a zenei stílusról, műfajról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Kategória