Latgale vagy Latgallia (Latgalul:: Latgola; lengyelül: Łatgalia; németül: Lettgallen; oroszul: Латгалия) egy Lettország öt etnográfiai és földrajzi egysége közül.

Fekvése

Lettország legkeletebbi, a Pededze, az Aiviekste és a Daugava. folyók a belarusz, orosz határ által határolt legkeletibb tájegysége. A történelmi Latgale átnyúlik Oroszország területére, és Jaunlatgale (kb. 1200 négyzetkilométer) és pár település hovatartozása jelenleg is határvitát képez Oroszország és Lettország között. Latgalét a kék tavak földjének hívják. Közel ezerre tehető számuk és Latgaleben találhatók Lettország legnagyobb (Lubans és Razna tavak) és legmélyebb tavai (Dridzi tó, 65,1 m).

Városok

Történelmi fővárosa és központja Daugavpils. Jelentősebb városok: Kraslava, Ludza, Preili, Rezekne, Jekabpils, Madona.

Története

Lettország történelme
Korai idők Kunda kultúra (i. e. 8500–5000) Narvai kultúra (i. e. 5300–1750) Borostyánút (i.e. 1333-tól) Aesti (az 1. és a 4. század) Viking kor (a 8. és a 11. század) Lívek Ős-Livónia Balti népek Kurföld, Zemgale, Latgale, Sēlija
Középkor Litvániai teuton keresztes hadjáratok Kardtestvérek rendje (1202–1237–1561) Saulei csata (1236) Ó-Livónia (Terra Mariana, 1207–1561) Novgorodi–lovagrendi háború (1240–1242) Csúd-tavi csata (1242) Livóniai népek nagy felkelése (1259–1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szövetség (1157–1669) Reformáció kora
Korai újkor Livóniai háború (1558–1583) Livóniai Királyság (1570–1578) Kurzemei és Zemgalei Hercegség (1562–1795) Svéd–lengyel háborúk (1600–1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Északi háború (1655–60) Svéd Livónia (1629–1721) Nagy északi háború (1700–1721)
Lett Köztársaság Első világháború (1914–1918) Breszt-litovszki béke (1918) Tautas padome (1918) Lett Köztársaság (1918–1940) Balti antant (1934) Molotov–Ribbentrop-paktum (1939) Második világháború (1939–1945) A Szovjetunió annektálja a balti államokat (1940) 15 (1. lett) és 19 (2. lett) Waffen-SS (1943–1945) Kurlandi karszalaggal (1944–1945) Erdei testvériség (1944–1953) Lett Szovjet Szocialista Köztársaság (1940–1941, 1944–1990) Lett Legfelsőbb Tanács (1987–1991) Balti út (1989) Lett Köztársaság (1990–)
Sablon:Lettország történelme m v sz

A jelenlegi Latgale területének őslakói a latgalok. A földjükön átfolyó Daugava Európa ősi kereskedelmi útvonalainak egyike, így a latgalok kereskedtek és kapcsolatban álltak Bizánccal, a Római Birodalommal és az arabokkal.

A 10–12. században Jersika és Atzele néven törzsi fejedelemségek voltak a területen. A 12. században foglalták el a területet a Német Lovagrendhez és Livóniához csatolták.

A 16. században Latgale is a reformáció hatása alá került, azonban 1561-ben a Lengyel királyság részévé vált és ennek hatására Latgele megmaradt katolikus államnak. Jelentős volt a lengyel asszimiláció.

A Svéd-lengyel háborút követően lengyel fennhatóság alatt maradt. Lettország e része ettől kezdődően önálló fejlődésen ment át. Ennek a fejlődésnek két fő jellemzője a katolicizmus és a lengyel ortográfián alapuló írás. 1772-ben Latgale az Orosz Birodalom részévé vált. Kezdetben az oroszok közvetlenül nem avatkoztak be az ország életébe. Azonban az 1831-es lengyel felkelést követően minden ami orosz szempontból lengyel eredetűnek számított (a katolicizmus, a latgal nyelvű írás) tilalom alá került. 1864-től 1904-ig a latin betűs írást is betiltották.

1917-ben a Rezekne-i kongresszuson Latgale vezető politikai személyiségei az ország Lettországhoz történő csatlakozása mellett döntöttek. Ez a csatlakozás jogilag 1920-ban valósult meg.

• 
  Latgale zászlaja
• 
  Latgale címere

Lásd még

• Lettország

Külső hivatkozások

• Latgale – Latgola áttekintés lett, angol és orosz nyelven.
• Latgale research center
• [1] a Latgal honlap egy online Latgal-Lett szótárral