Marczali Henrik
Életrajzi adatok
Született	1856. április 3. Marcali
Elhunyt	1940. július 21. (84 évesen) Budapest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Születési neve	Morgenstern Henrik
Ismeretes mint	történész egyetemi oktató
Állampolgárság	magyar
Szülei	Marczali Mihály
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Kutatási terület	ókor
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marczali Henrik témájú médiaállományokat.

Marczali Henrik, születési és 1875-ig használt nevén Morgenstern Henrik^[1] (Marcali, 1856. április 3. – Budapest, 1940. július 21.)^[2] zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1893).

Életpályája

Alsóbb iskoláit apja vezetése mellett, magántanulóként otthon, középiskoláit Győrött és Pápán (a Pápai Református Kollégiumban) végezte. 1870-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészeti tanfolyam hallgatói közé iratkozott be, 1875–1878 között külföldi egyetemeken tanult (először Berlinben, majd Párizsban, 1878).

Hazatérése után a budapesti tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában magántanárrá, majd 1880-ban rendes tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1893. május 12-én választotta levelező tagjává. 1895. február 14-étől a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tagja volt. Ugyanebben az évben a Budapesti Tudományegyetemen az Árpád-kori magyar történet nyilvános rendes tanárává nevezték ki.

Mint szaktudós az Árpád-kori és az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. A Pallas nagy lexikona cikkírója volt a magyar történelem újabbkori részéről. 1898-tól szerkesztette és újkori részében írta a Nagy képes világtörténet című sorozatot. Politikai állásfoglalása miatt, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után egy időre szabadságolták, majd 1924-ben végkielégítéssel elbocsátották. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.^[3] Halálát végelgyengülés, dülmirigytúltengés okozta. Felesége Schmiedl Laura volt.

Elsőnek dolgozta fel részletesebb munkákban hazánk 18. századi történelmét.

Családja

Szülei Marczali (Morgenstern) Mihály (1824–1889) rabbi és Freyer Rozália (1831–1906). Leánya, May Frigyesné Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító. Unokája, May István János (1915–1996) irodalomtörténész.

Emlékezete

Sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben található. (Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 5/B, N/A, 10, 1) ^[4]

Művei

• A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére (Budapest, 1874. Különnyomat a Földrajzi Közleményekből)
• A magyar történet kútfői az Árpádok korában (Budapest, 1880, REAL-EOD németül Berlin, 1882 REAL-EOD)
• Regesták a külföldi levéltárakból (1882. Különlenyomat a Történelmi Tárból
• Gr. Pálffy Miklós főkancellár emlékiratai (Budapest 1884. Ért. tört. XI. 9.)
• Magyarország története II. József korában (3 köt., Budapest, 1882–88. 1–2. köt., 2. kiad. 1885–88)
• Az ujkor története I.–III. (1883–1885, a Ribáry–Molnár–Marczali-féle Világtörténelem részeként)
• Mária Terézia (Budapest, 1891. Magyar Történelem Életrajzokban)
• A legújabb kor története 1825–1880 (Budapest, 1892); Online
• A magyar állam ismertetése (Budapest, 1892)
• Anonymus iskolai kiadása (1892)
• Magyarország története iskolák használatára (Budapest, 1894)
• Magyarország a királyság megalapításáig és Magyarország története az Árpádok korában (Budapest, 1895–96. A Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelenő Millenniumi magyar történet 1–2. köt.)
• Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig (1711-1815) (Budapest, 1898)
• Gróf Bánffy Dénes emlékiratai az 1848. évi forradalomról (Közzéteszi: Marczali Henrik, Budapesti Szemle, 1889)
• Nagy képes világtörténet. (Budapest, 1898–1905)
• Az Árpádok és Dalmácia (Budapest, 1898)
• A magyar történet kútfőinek kézikönyve (Angyal Dávid és Mika Sándor társaságában szerk., Budapest, 1901)
• A nemzetiség történetbölcseleti szempontból (Budapest, 1905)
• Az 1790–1791. országgyűlés (I–II., Budapest, 1907)
• Hungary in the Eighteenth Century (Cambridge, 1910)
• Ungarische Verfassungsgeschichte (Tübingen, 1910)
• Ungarisches Verfassungsrecht (Tübingen, 1911)
• Magyarország története (Budapest, 1911)
• Világpolitika és világgazdaság (Budapest, 1918)
• Cobden történeti jelentősége (Budapest, 1921)
• Hogyan készült a nagy háború? (Budapest, 1923)
• A katonai Mária Terézia-rend körül (Budapest, 1934)
• Erdély története (Budapest, 1935)

Halála után

• Világtörténelem – magyar történelem (Vál.: Gunst Péter; Budapest, 1982)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 138. o.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.  Online elérés
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Marczali Henrik. nevpont.hu. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)

További információk

• Hajnal István: Marczali Henrik. In: Századok, 1940. 4 – 6. szám
• Lederer Emma: Marczali Henrik helye a magyar polgári történettudományban. In: Századok, 1962
• Gunst Péter: Marczali Henrik. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
• Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007
• Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 478–479. o. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
• Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004
• Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011
• Előadások Marczali Henrik születésének 150. évfordulója alkalmából. Tudományos konferencia Marcaliban, 2006. április 3-4.; szerk. Karancz Gábor; Marcali Városi Helytörténeti Múzeum, Marcali, 2006
• Magyar-zsidó identitásminták; szerk. Dénes Iván Zoltán; Ráció, Bp., 2019
• Dénes Iván Zoltán: Választott nemzet. Marczali Henrik élete és munkássága; Balassi, Bp., 2022