Martyn Ferenc
Született	1899. június 10.[1][2][3][4][5] Kaposvár
Elhunyt	1986. április 10. (86 évesen)[1][3][5] Pécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász festőművész illusztrátor grafikusművész
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem (1920–) Ciszterci Főgimnázium (–1917)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1962) Kossuth-díj (1974)
A Wikimédia Commons tartalmaz Martyn Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Martyn Ferencz Victor Gaston (Kaposvár, 1899. június 10.^[6] – Pécs, 1986. április 10.^[7]) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus.

Életpályája

Szülei: lovag Martyn Arthur és Piatsek Alojzia Gizella voltak.^[6] Kaposváron született, ahol gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte. 1917-ben hadiérettségizett a pécsi ciszterci gimnáziumban.^[7] Ezután kivezényelték a frontra.^[7]

1920-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult rövid ideig.^[7] 1926–1940 között Párizsban élt és dolgozott, megismerkedett a modern irányzatokkal és azok képviselőivel, mint például De Chirico metafizikus szürrealizmusával. 1934-ben csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz.^[7] Időközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport a tagjává választotta. 1940-ben hazatért, és 1945-től kezdve Pécs művészetének meghatározó egyénisége lett.^[7]

A második világháború után tagja volt az Európai Iskolának, Kállai Ernővel. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, bár művei nem sorolhatók egyértelműen nonfiguratív irányba (annak ellenére, hogy életének egy szakaszában a párizsi "Abstraction Creation" megbecsült tagjaként alkotott). ^[8]Az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. Foglalkozott finomkerámiával is, a Pécsi Porcelángyárban készített tálakat, vázákat. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt, szervezőként és publikációival egyaránt fontos szerepet töltött be. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce).^[8]

Fontosabb művei

Festmények

• Hárman a tengerparton (olaj, 1943);
• Lovas és fegyverhordozó (olaj, 1946);
• Kakas (olaj, 1955);
• Tengeri emlék (olaj, 1964);
• Balatoni táj madarakkal (1973);
• Madarak (1977-79)

Grafikák

Önálló grafikai kompozíciói közül kiemelkedik A fasizmus szörnyűségei című sorozata.

Illusztrációk

Számos irodalmi műhöz kitűnő illusztrációkat készített, például

• Petőfi: Az apostol;
• Cervantes: Don Quijote;
• Flaubert: Bovaryné;
• James Joyce: Ulysses;
• Mallarmé: Versek;
• Berzsenyi-illusztrációk.

Szobrok

• Szoborterv járommal (1943)
• Gabriel Fauré emlékére
• Hangyák emlékműve
• Vitorlás
• Barbár emlék és Gabriel Fauré emlékére című plasztikái Pécsett, emlékmúzeuma előtt láthatók.

Társasági tagság

• Képzőművészek Új Társasága (KÚT)
• Európai Iskola

Kitüntetései

• Munkácsy Mihály-díj (1962)^[7]
• Érdemes művész (1970)^[7]
• Kossuth-díj (1974)^[7]
• Kiváló művész (1978)
• Pécs Város díszpolgára (1979)^[7]
• A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1984)^[7]

Fontosabb kiállításai

• Budapest: Frankel Galéria (1934),
• Magyar Képzőművészek Szakszervezete (gyűjteményes kiállítás, 1946);
• Pécs (gyűjteményes kiállítás, 1947);
• Budapest: Dürer Terem (1965),
• Petőfi Irodalmi Múzeum (1966);
• Tihany (gyűjteményes kiállítás, 1970);
• Budapest, Történeti Múzeum (1978);
• Róma, Accademia d'Ungheria (1979);
• Budapest, Vigadó Galéria (1980).

Emlékezete

Műveiből állandó emlékkiállítást rendeztek

• Tatán (1979),
• Pécsett, a Martyn Ferenc Múzeumban, (1980)
• és Kaposvárott (1984).

Jegyzetek

További információk

• Martyn mestersége - Bertha Bulcsu interjúja, írása Martyn Ferencről. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 189. o.