Card a washingtoni Richlandben született, Kaliforniában, Arizonában és Utahban nőtt fel, Brazíliában volt mormon misszionárius, a Brigham Young Egyetemen és a Utah Egyetemen végzett, jelenleg az észak-carolinai Greensboróban él feleségével, Kristine-nel. Öt gyermekük van: Geoffrey (aki maga is író), Emily, Charlie Ben, Zina Margaret és Erin Louisa. A gyermekek nevüket Chaucer, Brontë és Dickinson, Dickens, Mitchell és Alcott írók után kapták.
Írói pályája
Card a könyvkiadással először a tudományos–fantasztikus műfajban találkozott (Hot Sleep és Capitol novellák), belekóstolva a fantasy-be is (Songmaster). Talán legismertebb műve a Végjáték (regény) (Ender's Game), ami az 1985-ös publikálása óta az egyik legnépszerűbb sci-fi regény. Mind a Végjáték, mind pedig folytatása, A Holtak Szószólója (Speaker for the Dead) megkapta a Hugo-díjat és a Nebula-díjat is, ami Cardot az első (és 2004-ig az egyetlen) olyan szerzővé tette, aki egymás utáni években mindkét díjat elnyerte.
Művei azonban nem csak sci-fi regényekből állnak. A Lost Boys, Treasure Box és Enchantment regényei, a Mélység című James Cameron film regényváltozata, a Teremtő Alvin meséi sorozat és a Pastwatch alternatív történelme, vagy a Doug Chiang-gal, a Star Wars művészével együtt alkotott Robota mind újabb és újabb oldaláról mutatják be az írót.
Írásait részletesen kidolgozott szereplők és morális kérdések jellemzik. Ahogy Card nyilatkozta: „Mindannyiunkat foglalkoztatnak az erkölcsi kérdések, nemesség, tisztesség, boldogság, jóság – a dolgok, melyek az életben számítanak, de tökéletes tisztaságukban csak a regényekben mutathatók be.”
Egyes regényei, mint a Stone Tables (Kőtáblák), ami a bibliaiMózes prófétáról szól; a Women of Genesis (A teremtés asszonyai) trilógia; a The Folk Of The Fringe történetek; a mormon vallás úttörőiről írt Szentek kifejezetten vallási témákra épülnek. Más műveiben a mormon hit hatásai kevésbé nyilvánvalóak: a Homecoming és a Teremtő Alvin meséi sorozatok részben a A Mormon könyvére és a vallás alapítója, Joseph Smith életére épülnek, de több más művében is (mint például a Végjáték sorozat későbbi részeiben – Xenocide (Fajirtás) és Children of the Mind (Az elme gyermekei) – szereplő, minden élőt átszövő szálak, vagy az élet és halál kérdései) megfigyelhető a mormon világnézet finom alkalmazása.
Regényein és rövid novelláin túl Card nem–fikciós műveket is ír. 1980 környékén számos műszaki témájú cikket írt a Compute! és az Ahoy! magazinokba a Commodore mikroszámítógépekről. Röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után indította a greensborói Rhino Times lapban a Card weblapján máig olvasható „Háborús figyelő” rovatot (amit később „Világ–figyelőre” neveztek át).
Válogatott bibliográfiája
Végjáték előtti művek
Listen, Mom and Dad (non-fiction) (1978)
Capitol (1978)
Hot Sleep (1978)
A Planet Called Treason (1978)
Songmaster (1979)
Unaccompanied Sonata and Other Stories (1980)
Ainge (non-fiction, 1982)
Saintspeak (non-fiction, 1982)
A kegyelem ára (Hart's Hope, 1983)
The Worthing Chronicle (1983) – a Hot Sleep és a Capitol átdolgozott változata
