Számos jelentős történelmi esemény helyszíne, Páduai Szent Antal nyughelye, jelentős zarándokhely. 1222-ben alapított egyetemeEurópa egyik első felsőoktatási intézménye volt, amely egyben jelentős kulturális központtá tette,[4] s amelynek magyar hallgatói is voltak, oktatói között pedig olyan jelentős személyiségek szerepeltek az évszázadok során, mint Galileo Galilei.
Földrajz
Elhelyezkedése
Padova a Pó-síkság keleti határán terül el, Veneto régió déli részén, a Brenta folyó partján. Kb. 30 km-re nyugatra fekszik Velence városától, az Észak-Olaszországon végigmenő A4-es és a Bologna felé menő A13-as autópályák találkozásánál.[5] A várostól délnyugatra találhatók a geológiai szempontból különleges Euganei-hegyek.[6]
A legenda Padova születését az antik történetek egyik leghíresebbjére, a trójai háborúra vezeti vissza: mialatt Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren tévelyegtek, addig a hős Anténór, egy trójai túlélő megalapította a várost.
A valóságban Padova eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki az időszámításunk előtti 10. században, első ismert neve Patavium. A római időkben neves gazdasági centrummá gyarapodott. Majd 601-ben a lombardiai Agilulf király foglalta el, csak több év után sikerült megmenekülni uralma alól. 1000 után sikerült visszanyernie hírnevét, kialakult önkormányzata (kommuna), 1167-ben szabad városállamként csatlakozott a Lombard Ligához és részt vállalt a Rőtszakállú Frigyes elleni háborúban.
Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carrara nemesi család vette át a hatalmat. 1405-ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508-ban itt született Andrea Palladio neves építész. 1509-ben a cambrai-i liga első háborújábanI. Miksa császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.
Demográfia
Politika
A város polgármesterét 1945 és 1993 a képviselőtestület választotta meg. Ebben az időszakban a várost 1945-1947 között kommunista , 1947 és 1993 között kereszténydemokrata városvezetés vezette. 1993 és 1995 között a közvetlenül megválasztott Flavio Zanonato volt a polgármester a Baloldali Demokratikus Párt színeiben. Zanonatót 1995-ben ismét megválasztották, majd 1999 és 2004 között a Forza Italia jelöltje vezette a várost. 2004 és 2014 között ismét a baloldal vezette a várost, 2014 és 2016 között az Északi Liga- Forza Italia közös jelöltje Massimo Bitonci volt a polgármester. 2017 óta baloldali ismét a városvezetés.
Közigazgatási beosztása
Padova városnegyedei a következők:
Quartiere 1 Centro (Központ)
Quartiere 2 Nord (Észak)
(Arcella – S. Carlo – Pontevigodarzere)
Quartiere 3 Est (Kelet)
(Brenta-Venezia, Forcellini-Camin)
Quartiere 4 Sud-Est (Délkelet)
(S. Croce-S. Osvaldo, Bassanello-Voltabarozzo)
Quartiere 5 Sud-Ovest (Délnyugat)
(Armistizio-Savonarola)
Quartiere 6 Ovest (Nyugat)
(Brentella-Valsugana)
Látnivalói
Basilica di Sant'AntonioBasilica di Santa GiustinaDonatelloGattamelata lovas szobraPiazza delle Erbe (éjszaka)Piazza delle Erbe tipikus piacávalPrato della ValleBotanikus kert
Aréna tere
A római Aréna alapjai
Scrovegni-kápolna vagy Madonna dell'Arena-kápolna, Giotto di Bondone 38 freskójával, a közelmúltban restaurálták.
Eremitani, az Ágoston-rend temploma a XIII. századból
Szent Antal tere
Szent Antal-bazilika (Basilica di Sant'Antonio): XIV. század
Gattamelata lovas szobra: Donatello alkotása, 1447-1453, a velencei signoria kérte fel a művészt a szobor megalkotására
San Giorgio-kápolna
Scuola di Sant'Antonio
Museo Civico
Botanikus kert (Orto Botanico), 1514-ben alapították, Európa legrégibb botanikus kertje
Prato della Valle: amfiteátrumhoz hasonlító tér szobrokkal.
Szent Jusztinia-bazilika (Basilica di Santa Giustina)
Piazza delle Erbe
Igazságügyi Palota (Palazzo della Ragione): XIII. századi épület, figyelemreméltó 80 méter hosszú terme, s annak falfreskói
Városháza (Municipio)
Padovai Egyetem: Európa legősibb felsőfokú oktatási intézményeinek egyike, 1222-ben alapították. Legérdekesebb és legismertebb épületrésze az ún. Teatro Anatomico, ahol először végeztek nyilvános boncolást az 1500-as években (ez ekkor szigorúan tilos volt). Az egyetem prominens tanárai között szerepel Galileo Galilei neve is.
2021 óta a Scrovegni-kápolna, a Palazzo della Ragione kápolnája, az Ágoston-rendi kolostor temploma, a Loggia dei Carraresi, a székesegyház keresztelőkápolnája, a Szent Antal-bazilika, a Szent György-kápolna és a Szent Mihály-kápolna freskói a Padova 14. századi freskói(wd) világörökségi helyszín részeit képezik.[7]
Híres személyek
Publius Clodius Thraseus Paetus (Padova, ? – 66), római szenátor, sztoikus filozófus
Titus Livius (Patavium – ma Padova –, Kr. e. 59 – Patavium, Kr. u. 17) római történetíró
Marsilius of Padua – késő középkori politikai gondolkodó (1275-1342)
I. Lajos magyar király első nápolyi hadjárata során, 1347 decemberének első napjaiban érintette Padova városát kíséretével. A város akkori ura, Jacopo Carrara nagyon szívélyesen fogadta a magyar királyt, és azzal „hogy szolgáljuk a magunk és mieink javát, barátságosan eléje megyünk a nagy királynak”. Carrara feltehetően a Velencei Köztársaság ellen (amellyel néhány évvel azelőtt Lajos is háborúzott Dalmáciában) szövetségesének akarta megnyerni a fiatal királyt. Carrara meghívta Lajost a városba és 500 lovast ajánlott fel neki a hadjáratához. Lajos a felajánlást elfogadta, a meghívást viszont Velencére tekintettel – amellyel 1346-ban 8 éves fegyverszünetet kötött – elutasította.[8]
1454-től 4 évig a padovai egyetemen hallgatott kánon- és római jogot Janus Pannonius.
Buda1684-es keresztény ostromakor a budai zsidók a törökök oldalán hősiesen védték Buda várát. Amikor ennek híre Padovába eljutott, a keresztények mozgolódni kezdtek az ott élő zsidók ellen, de végül a zsidók megmenekültek a pogromtól. A padovai zsidó hitközség máig megüli a „budai purimot” (minden év Elul hó 10-én) (V.ö. Kohn Sámuel: Héber kútforrások, 124-128. old.; További részletek ittArchiválva2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben)
Itt hunyt el 1576-ban a brassói születésű Bakfark Bálint, kora ünnepelt lantművésze és zeneszerzője.
A padovai egyetemen tanult Báthory Miklós szerémi (kői – banostori) majd váci püspök, szobra a szoborparkban található, valamint Szamosközy István történész.
Közlekedés
A város repülőtere Via Sorio mellett található. Legközelebbi nemzetközi repülőtér a Velence Marco Polo repülőtér.
Két autópályán közelíthető meg. Az A4-esMilánó-Velence és az A13-as autópályaBologna – Padova közötti szakaszán. A városnak 4 kihajtója van, valamint az A13-as autópályának közvetlen az ipari területeket is feltáró átkötése az A4-es Velence irányába.
Az első lóvasút 1883. július 5-én nyílt meg, amelyet 1907-ben elektromos rendszerűre építettek át. A villamoson 18 ülő és 20 állóhely volt, maximális sebessége 18 km/h volt. 1954-ben a városon belül a villamossíneket felszedték.
2006. december 6-án kezdte meg a Translohr rendszerű villamos a működését, majd 2009. december 5-én meghosszabbították a vasútállomástól Pontevigodarzeréig. Az első vonal 6,7 km-ről így 10,3 km hosszú lett és 14 jármű szállítja az utasokat. A tervekben négy útvonalból álló hálózat kiépítése szerepel.
A város közösségi közlekedését az APS Holding üzemelteti.
Egészségügyi intézmények
A város legjelentősebb egészségügyi intézménye az Ospedale Giustinianeo, mely egyben a Padovai Egyetem Orvosi Karának egyetemi kórháza. A kórházat az egyetemmel közösen az AOP (Azienda ospedaliera di Padova) szervezet üzemelteti. A kórháznak 1.632 aktív betegágya van és 50 ágy az intenzív osztályon van. A kórháznak 4.782 fő dolgozója van.
A kórház rendelkezik kardiológiai, sebészeti, sürgősségi, neurológiai, szülészeti , toxikológiai, közegészségügyi osztállyal.
További számottevő egészségügyi intézmények az Ospedale S. Antonio kórház, amelynek traumatológiai és ortopédiai osztálya jelentős. Padovában székel az I.O.V ( Istituto Oncologico Veneto) intézet, amely egyben Veneto régió onkológiai központja, 160 betegággyal rendelkezik. Az intézet számos kutatómunkában is részt vesz.
Helyi média
Napilapok
A városnak két helyi, jelentős napilapja van, az Il Gazzettino venetoi regionális napilap és a Mattino di Padova. 2002 óta a Corriere della Sera napilap helyi kiadása, a Corriere del Veneto is a városban jelenik meg. Helyi, ingyenes újságok a Leggo, Metro és City lapok.
A város legfőbb egyházi napilapja, a La Difesa del Popolo, ami a Padovai egyházkerület hivatalos lapja.
Olaszország
é. sz. 45° 24′ 23″, k. h. 11° 52′ 40″45.406389°N 11.877778°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 23″, k. h. 11° 52′ 40″45.406389°N 11.877778°E.svg)
_-_Facade.jpg)
