Peidl Gyula
Peidl Gyula
Magyarország Munkaügyi és népjóléti minisztere
Hivatali idő 1919. január 19. – március 21.
Előd	Kunfi Zsigmond
Utód	Bokányi Dezső
Magyarország ügyvezető államfője
Hivatali idő 1919. augusztus 1. – augusztus 6.
Előd	Garbai Sándor
Utód	József főherceg
Magyarország miniszterelnöke
Hivatali idő 1919. augusztus 1. – augusztus 6.
Államfő	önmaga
Előd	Garbai Sándor
Utód	Friedrich István
Született	1873. április 4. Ravazd
Elhunyt	1943. január 22. (69 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Foglalkozás	szedő közgazdász újságíró szakszervezeti tisztségviselő politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Peidl Gyula témájú médiaállományokat.

Peidl Gyula, (Ravazd, Győr vármegye, 1873. április 4. – Budapest, 1943. január 22.) politikus, miniszterelnök.

Pályája

Eredeti foglalkozása szerint betűszedő, lapszerkesztő. A Franklin Társulat nyomdájában lett betűszedő segéd. Felszabadulása után bejárta Ausztriát, Svájcot, Németországot. Hazatérte után hamarosan a nyomdászok egyik vezetője, 1904-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet (ÁFOSZ) egyik alapítója, majd 1908-ban titkára lett. 1900-tól 1918-ig a Typographia, emellett 1909-től a Szövetkezeti Értesítő című heti szaklap szerkesztője.

Politikusi szerepe

Az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatósági és elnökségi tagja. 1909-től az SZDP vezetőségének tagja, 1919. január 19-étől március 21-éig a Berinkey-kormány munkaügyi és népjóléti minisztere. Ellenezte a két munkáspárt egyesülését és a proletárdiktatúra kikiáltását. A Magyarországi Tanácsköztársaság létrejötte után lemondott vezető tisztségeiről.

1919. augusztus 1-jétől 6-ig az ún. szakszervezeti kormány elnöke. A Budapestre bevonuló román csapatok egy általuk írt és az antanttal nem egyeztetett békediktátumot nyújtottak át kormányának. Peidl elutasította ennek elfogadását. A tényleges hatalommal nem rendelkező kormányt megdöntve, augusztus 6-án a jobboldali Fehérház Bajtársi Egyesület elnöke, Friedrich István vette át a hatalmat néhány hívére és a román hadsereg katonáira támaszkodva. A Peidl-kormányt egy kormányülésről szó szoros értelmében elzavarták.^[1]

Miután átadta a hatalmat a puccsista Friedrichéknek, részt vett az SZDP újjászervezésében. 1919 végétől 1921 novemberéig Bécsben és Radegundban élt. Hazatérte után a Nyomdász Szakszervezet és az ÁFOSZ elnöke, a pártvezetőség tagja, 1922-től 1931-ig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt.

• 
  A Peidl-kormány tagjai
• 
  Peidl Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-2-82.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• a Magyarországi Nyomdai Munkások Egyesülete és Szakszervezete iratai, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 668. f.
• Magyar országgyűlési almanach 1927-1932
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Elődje: Garbai Sándor

Magyarország miniszterelnöke 1919

Utódja: Friedrich István