Radom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | mazóviai | ||
Járás | radomi | ||
Irányítószám | 26-600–26-621 | ||
Körzethívószám | (+48) 48 | ||
Rendszám | WR, WRA | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 201 601 fő (2021. márc. 31.)[5] | ||
Népsűrűség | 1 804,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 111,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 24′ 13″, k. h. 21° 09′ 24″Koordináták: é. sz. 51° 24′ 13″, k. h. 21° 09′ 24″ | |||
Radom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Radom témájú médiaállományokat. |
Radom Lengyelország középső részén, a Mleczna folyó partján fekvő város.
8-9. század alatt kora középkori település a Mleczna folyó partján alapították meg a mai Stare Miasto területén. A 10. század második felében indult meg a vár építése.
1155-ben Radomt először említették az írások V. Adorján pápa bullájában. kb. 1300 körül Öreg Radom Środa Śląska mintájú városi jogokat kapott. 1340-ben III. Kázmér lengyel király megalapította Új Radomot. 20 évvel később Radom magdeburgi városi jogokat kapott. 1360-1370 között Nagy Kázmér városfalakat és királyi várat építtetett, megépült a városháza és a Keresztelő Szent János plébániatemplom. 1383-ban a Radomba összehívott szejm Lengyelország királyává választotta Hedviget, Nagy Lajos magyar király lányát.
1401-ben Radomban aláírták a Vilnius–radomi uniót, az első uniót Lengyelország és Litvánia között. 80 évvel később Radomba költözött IV. Jagello Kázmér második fia, Kázmér királyfi, aki a Litvániában időző apja távollétében kormányozta az országot. 1489-ben a radomi várban tette le a fegyvert Johann von Tieffen, a német lovagrend nagymestere, IV. Jagello Kázmér előtt. 1505–ben a Radomban ülésező szejm kikiáltotta a Nihil novi alkotmányt, valamint kiadta a Łaski-statútumot (Statut Łaskiego), a lengyel állam első egységes törvénygyűjteményét. 1564–ben a végrehajtott összeírás szerint a városnak 1800 lakosa, 180 háza, 14 mészárszéke, 2 fürdője és 2 malma volt.
1613-ban Radom a Kincstári Felügyelőség (Trybunał Skarbowy Radomski) székhelye lett. 15 évvel később hatalmas tűzvész pusztított a városban. 1656-ban a svéd betörés alatt a Piactér 4. számú házában szállt meg a svéd király, X. Károly Gusztáv svéd király. 1660-ban miután kiürítették a várost a svédek, csak 395 lakosa és 37 háza volt.
1737-1756 között volt piarista kollégium építése Antonio Solari tervei szerint. 1763-ban a Kincstári Felügyelőséget Varsóba helyezték át, Radomnak 1370 lakosa és 137 épülete volt ekkor. 1767-ben Karol Radziwiłł összehívta Radomba a konzervatív nemesség és főnemesek konföderációját mely az orosz cárt ismerte el a nemesi köztársaság garantálójaként.
1787–ben Stanisław August Poniatowski Radomba összehívta a Jó rend bizottságát 1795–ben Lengyelország harmadik felosztása után Radom az osztrák országrészhez került.
1816–ban megalakult a sandomierzi vajdaság Radom központtal. Egy évvel később az első világi elemi iskolát alapították. 1819–ben Fryderyk August Schnierstein bőrgyárat alapított, megkezdve a város ipari fejlődését. 1825-1827 között folyt a vajdasági hivatal épületének megépítése Antonio Corazzi tervei szerint. 1827–ben megalakult a Radomi Tudományos Társaság.
1844–ben Radom a radomi kormányzóság fővárosa lett. 1867–ben a város a királyság egyik első városaként csatornázást kapott. 1885–ben az első vasút indult Dęblinből Dąbrowa Górniczába. 1901–ben a királyság egyik első erőművét és a városi világítási hálózatot üzembe helyezték. 4 évvel később Radomban a sztrájk alatt összetűzés zajlott a munkások és a cári különítmények között. 1911–ben Radomnak 51 934 lakosa volt.
1918–ban Radomban körzeti vasúti igazgatóság létesült (a háború után ezt Lublinba helyezték át.) 1935–ben Radom vasúti összeköttetést kapott Varsóval. 1936-1939 között Radom a központi ipari körzet része lett, megnyílt a vegyi gyár, a Łucznik fegyvergyár, városi gázgyár, telefongyár és cipőgyár. Megnyílt a Sokféleség Színháza és a Varsói zeneművészeti főiskola helyi részlege. 1938–ban a városnak 90 059 lakosa volt.
1939-1945 között Radom a Lengyel Főkormányzóság radomi kerületének központja. 1944–ben a varsói felkelés leverése után Radomban megalakult a Varsói Egyetem titkos oktatási központja. 1945. január 16-án Radom felszabadult a német megszállás alól
1949–ben megalakult a NOT esti mérnökképző iskolája, mely a későbbi Radomi Műszaki Egyetem közvetlen előzménye. 2 évvel később a városban repülőtiszti iskola létesült. 1963–ban a Radomi Tudományos Társaság újjáalakult. 1975–ben adminisztrációs reform keretében Radom a radomi vajdaság székhelye lett. 1976. június 25-én a radomi munkások tiltakozást kezdtek a kormány és a párt politikája ellen, a város az antikommunista ellenállás ismert központjává vált.
1984–ben megalakult az Természeti Kincsek Kitermelésének Tárcaközi Tudományos Központja – a mai Bányászati Technológiai Intézet, az egyik élenjáró tudományos intézet Lengyelországban 1991–ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost. 1996–ban az esti mérnökképző iskola Radomi Műszaki Egyetem rangját kapta.
2002–ben Joseph Ratzinger kardinális, a későbbi XVI. Benedek pápa Radomba látogatott Zygmunt Zimowski püspökké szentelése alkalmából. 2005–ben aláírták a Kelet-Nyugati gyorsforgalmi út (S12) építéséről szóló egyezményt.