Szabolcs Ferenc | |
Született | Grosz Ferenc[1] 1874. szeptember 18.[1] Tiszalök[1][2] |
Elhunyt | 1959. október 26. (85 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcs Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabolcs Ferenc, születési és 1902-ig használt nevén Grosz Ferenc[3] (Tiszalök, 1874. szeptember 18. – Budapest, 1959. október 26.) magyar építész.
Grosz Lajos és Czitrom Hani fiaként született. A müncheni műegyetemen és a párizsi École des Beaux-Arts-ban tanult Pascal mester mellett.[4][5] Budapesten Schickedanz Albert mellett dolgozott[4] a budapesti ezredéves emlékmű[5] és a Szépművészeti Múzeum tervein,[6][5] majd Papp Gyulával (1857–?)[7][8] társult.
Az első világháború idején, a mozgósítás első napjaiban bevonult katonának.[5]
1930-ban a budapesti építészkongresszus végrehajtó bizottságának titkára volt.[6] Tagja volt csaknem minden hazai művészi és műszaki egyesületnek.[5] 1944 júliusában kikeresztelkedett a református vallásra.[9]
Számos köz- és magánépületet emelt a történelmi Magyarországon különböző területein.
Felesége Rapolti Erzsébet Irma volt, akivel 1931. március 1-jén Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[9]
A fentiek mellett sok pályázaton vett részt:
A első világháborúban tervei szerint létesült a przemyśli magyar és német hősi temető,[4][5] és ugyanott 1917-ben[6] a szétlőtt erődök alkatrészeiből egy hatalmas (egyes források szerint a világ legnagyobb)[5] keresztemléket tervezett.[4][5] Ezért az alkotásáért Ferenc József-lovagrend kitüntetést és soronkivüli főhadnagyi előléptetést nyert.[5]