Szentendrei-Duna | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
' | Pest vármegye |
' | Budapest főváros |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 32 km |
Forrás | Duna, Visegrád |
é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 18° 58′ 54″ | |
Torkolat | Duna, Budapest III. kerülete |
é. sz. 47° 35′ 25″, k. h. 19° 04′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 25″, k. h. 19° 04′ 15″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei-Duna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén. Visegrádnál, a Dunakanyar keleti részén ágazik ki jobb kéz (azaz nyugat) felé a főágból, ahova mintegy 32 kilométer után, Budapest területén torkollik vissza. A főág és a szentendrei ág egy nagy szigetet fog közre, a Szentendrei-szigetet, ezen felül mindkét ágban néhány kisebb sziget, félsziget és névvel ellátott zátony is található.
A vízi teherforgalom jobbára elkerüli ezt a folyóágat, amit a meder viszonylagosan sekély volta mellett a vízminőség védelme is indokol, hiszen a Szentendrei-Duna-ág mindkét partja mentén elhelyezkedő, hosszan sorakozó parti szűrésű kutak kiemelkedő szerepet játszanak a mintegy kétmilliós lélekszámú Budapest és a további kb. egymillió lakos otthonául szolgáló fővárosi agglomeráció vízellátásában. Emiatt, valamint Budapesthez való közelségének, a szép természeti környezetének és nem túl erős sodrásának köszönhetően nagyon népszerű a vízi sportokat űzők és a vízi turizmus kedvelői körében.
A Duna-ág szélessége végig a 32 kilométeres hosszában nagyjából egyenletes, 200-250 méter körüli. Szigeteinél általában a kisebbik ág medre sekélyebb, így alacsonyabb vízállás mellett ezek vízi járművel nehézkesen vagy egyáltalán nem járhatók.
Medre kavicsos, partja vegyesen kavicsos és agyagos, vízhőmérséklete csak a legmelegebb nyári időszakokban emelkedik 21-22 °C fok fölé. Bár a fürdés csaknem az egész szakaszán tilos, de kisebb, megtűrt vadvízi fürdőhelyek több szakaszán előfordulnak. A folyóág egyetlen engedélyezett szabadstrandja Dunabogdánynál, a Gulyó-öböl nevű öblözet szomszédságában található.
Folyási sebessége normál vízállás esetén 2–5 km/h között változik, magas vízállás esetén elérheti a 10 km/h-t is. Kevés olyan szakasza van, ahol a vize nem egyenletesen folyik, hanem örvényeket, limányos részeket képez, ezért a kevés tapasztalattal rendelkező vízisportolók számára is biztonságosnak nevezhető.
Veszélyes, limányos szakasza van Szentendrén, a Bükkös-patak torkolata környékén kialakított kőszórásnál, a pócsmegyeri rév közelében, valamint közvetlenül a dunabogdányi strand fölött, a Csádri-patak befolyásánál, ahol szintén egy kőszórás zavarja meg a normál vízfolyást. Nem veszélytelen az áthaladás a tahi híd térségében sem.
A 32 kilométeres hosszúságú Duna-ág EGB III. kategóriájú nemzeti víziútnak minősül. A rendszeres személy- és teherforgalom a budapesti szakaszon mért 200 cm-es vízállásig engedélyezett korlátozás nélkül, ennél alacsonyabb vízállás esetén viszont már korlátozásra van szükség. Mivel a hajózóút merülési mélységének mesterséges szabályozása (a legalább 200-220 centiméteres hajóút-mélység kotrással történő biztosítása) csak a legszükségesebb helyeken és mértékben engedélyezett, a parti szűrésű vízműkutak és vízbázisok védelme érdekében, ezért az átmenő, nemzetközi teherhajózási forgalom szinte kivétel nélkül elkerüli ezt a Duna-ágat és a főágat használja. A turisztikai jellegű hajóforgalom viszont sűrű, számos hajójárat halad ezen a tetszetős környezetben húzódó vízi úton.
A Duna-ág vízjárását az egész Duna-ágban a Budapesten mérhető vízálláshoz viszonyítják. A 400 centiméteres vízállás egyhuzamban akár 30 napon keresztül is előfordulhat - ilyen vízszintnél a folyóág lakatlan szigetei már nagyrészt víz alá kerülnek. A folyóág két lakott, illetve üdülőövezetként használt szigete nagyjából 600 centiméteres vízállásig védhető árvízvédelmi szempontból, efölött kerülnek elöntésre; ilyen vízállás évenként legfeljebb egy-két alkalommal fordulhat elő, néhány napos tartóssággal.
A Szentendrei-Duna Visegrádnál ágazik ki a Dunából jobb kéz felé, az első lakott terület a jobb parton a még Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypuszta, majd Dunabogdány, Tahitótfalu, Leányfalu és a névadó Szentendre következik. Szentendrét elhagyva egy rövid szakasz Budakalász közigazgatási területéhez tartozik, végül a folyóág Budapest III. kerületében, Csillaghegy fölött torkollik vissza a főágba.
A Szentendrei-szigeten folyásirányból nézve Kisoroszi az első település, amit Tahitótfalu tótfalui településrésze és az ahhoz tartozó nagy kiterjedésű külterületek követnek. A következő település Pócsmegyer, az utolsó, több mint 12 kilométeres szakasz bal partja pedig végig Szigetmonostorhoz tartozik.
A Duna-ágat két híd és négy kompjárat, illetve átkelő hajójárat keresztezi: Budakalász területén a Megyeri híd és Tahitótfalunál a Tildy híd, továbbá egy átkelő hajójárat Szentendre és Szigetmonostor déli része között, illetve kompjáratok Szigetmonostor, Pócsmegyer és Kisoroszi központja és a jobb part között.
A Duna-ágban lévő főbb szigetek és zátonyok az alábbiak:
A Duna-ágba torkolló patakok az alábbiak: