Thun
Thun címere
Thun címere
Thun zászlaja
Thun zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonBern kanton
KerületThun
GépkocsijelBE
PolgármesterRaphael Lanz (2011–)
Irányítószám3600–3609 Thun
3624 Goldiwil
3645 Gwatt
Körzethívószám033
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség43 734 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület
  • 21,6
  • 21,57
km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 7° 37′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 7° 37′ 48″
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Thun témájú médiaállományokat.

Thun (franciául Thoune) város és járási székhely Bern kantonban. Lakosainak száma 43 476 fő (2020. december 31.), az agglomerációban körülbelül 80 ezren laknak.

Fekvés

Az Aare mindkét partján, közel ahhoz a helyhez, ahol a folyó a Thuni-tóból kifolyik. Thun a Berni-felvidék kapujaként ismert.

Történelem

1033-ban Thun a Burgundiai Királysággal együtt a Német-római Birodalom része lett. 1200 előtt a Zähringer család építtette a mai várat. 1264-ben Thun városi jogokat kapott.[2]

1528 körül jelent meg a reformáció, amely ma is meghatározó a városban.

A katonai iskola (Eidgenössischen Militärschule) 1819-ben nyílt meg. 1859-ben Thunt bekapcsolták a vasúthálózatba.

Városrészei (Stadtquartiere)

Quartier BFS-Code Quartiere von Thun
Bälliz-Freienhofgasse 942002
Goldiwil 942003
Hohmad 942005
Lauenen-Hofstetten-Ried 942006
Lerchenfeld 942007
Militärgebiet 942008
Seefeld 942009
Westquartier 942011
Allmendingen 942036
Buchholz 942037
Dürrenast 942038
Gwatt 942039
Neufeld 942040
Schoren 942041
Aarefeld 942047
Altstadt 942074

Látnivalók

Sport

Itt működik a labdarúgócsapat FC Thun, teljes nevén Fussballclub Thun 1898.

Híres emberek

Irodalom

Jegyzetek

  1. 2020. június 15., Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/de/
  2. Ernst Theodor Gaupp: Deutsche Stadtrechte des Mittelalters, mit rechtsgeschichtlichen Erläuterungen. Zweiter Band. Breslau 1852, S. 107–111, online.

Külső hivatkozások

Fordítás