Vargyas Lajos (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 11.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista.

Élete

Iskoláit Óbudán kezdte, majd az Árpád gimnáziumban érettségizett. Zeneakadémiai tanulmányai 1937-től kezdődően az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatódtak.

1940 után a Zenetudományi Intézet egyház-zene szakán Kodály Zoltán tanítványaként dolgozott. Ekkor került kapcsolatba a ma Szlovákiában lévő Áj faluval, amikor is a budapesti egyetem Néprajzi Intézetének gyakornokaként a Pátria lemezsorozat fölvételeihez itt próbálta összegyűjteni és felkutatni az akkori hagyományos paraszti énekeseket és dalaikat. 1941-ben doktori disszertációjának témájául ugyancsak Kodály ajánlására, feldolgozta e kis község teljes dallamtérképét is, részletes leírással és zenei monográfiával, Áj falu zenei élete címmel.^[3]

Ezt követően a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában mint igazgató és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében tudományos tanácsadóként dolgozott.

1952-ben jelent meg A magyar vers ritmusa című könyve, s ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze,^[4] amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány.

Vargyas Lajos a népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa (1976) című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.

Fiai Vargyas Péter (1950–2009) ókortörténész, asszirológus, Vargyas Gábor (1952–) etnográfus, Vargyas Zoltán (1953–) fordító.^[5]

Művei

• A magyar vers ritmusa. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1952
• Studia memoriae Belae Bartók sacra 1. (Rajeczky Benjaminnal) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1956
• Studia memoriae Belae Bartók sacra 2. (Rajeczky Benjaminnal) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1959
• Researches into the mediaeval history of folk ballad. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1967
• Hungarian ballads and the European ballad tradition 1-2 , Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983
• Folk Music of the Hungarians. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2005

Társasági tagság

• MTA Magyar Őstörténeti Komplex Bizottságának tagja
• A Kossuth- és a Széchenyi-díj Bizottság tagja
• Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja

Díjak, elismerések

• 1970 – A Munka Érdemrend arany fokozata
• 1980 – Erkel Ferenc-díj
• 1991 – Széchenyi-díj
• 1993 – Eötvös József-koszorú
• 1999 – Magyar Örökség díj
• 2004 – Prima díj
• 2006 – Áj falu díszpolgára

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b} PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
2. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 23.
3. ↑ Kutatásának teljes anyagát Egy felvidéki falu zenei világa ‑ Áj, 1940 címmel jelentették meg 2000-ben.
4. ↑ Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Digitális Tankönyvtár. A Planétás Kiadó és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása (Hozzáférés: 2016. április 23.)
5. ↑ Vargyas Lajos - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Források

• Ki kicsoda 2000. 2. köt. Budapest : Greger-Biográf, 1999. Vargyas Lajos lásd 1703. p. ISSN 1215-7066