Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov | |
![]() | |
Vlagyimir Sztaszov portré-Ilja Repin munkája | |
Született | 1824. január 14.![]() |
Elhunyt | 1906. október 10.(82 évesen)![]() |
Állampolgársága | ![]() |
Nemzetisége | ![]() |
Szülei | Vaszilij Petrovics Sztaszov |
Foglalkozása | Zene és műkritikus, esszéíró, művészettörténész |
Iskolái | Felsőfokú Császári Jogi Iskola |
Kitüntetései | A szentpétervári Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja |
Sírhelye | Tyihvini temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov (oroszul: Влади́мир Васи́льевич Ста́сов) (Szentpétervár, 1824. január 14. – Szentpétervár, 1906. október 10.) orosz zenekritikus, művészettörténész, esszéíró, levéltáros, politikai aktivista.[1] A híres orosz építész, Vaszilij Petrovics Sztaszov (1769–1848) fia.
Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját Lev Tolsztojt is.
Egyes kritikusok állítása szerint Sztaszov szinte „zsarnoki” nézeteivel uralta a 19. századi orosz kultúra formálását. Számos nagy tehetséget fedezett fel és hatása sok művet ihletett. Rengeteg csatát vívott levelezéseiben és cikkekben a sajtó nyilvánossága előtt. Mint ilyen, ő egy egész életen át tartó vitát folytatott az orosz íróval Ivan Turgenyevvel, aki amúgy Sztaszovot a „nagyszerű, és legjobb orosz kritikusnak” tartotta. Azt akarta, hogy az orosz művészet megszabaduljon az európai művészet utánzásának, követésének szorításából. A nyugati művészet másolásával úgy érezte, hogy a legjobb orosz művészek csak másodrendűek lehetnek. Azonban a saját természetes hagyományok felvételével kell létrehozni egy valódi nemzeti művészetet, ami eredeti de megfelel az európai és a magas művészi követelményeknek. A „nemzeti” alatt Sztaszov egy olyan művészetet értett, ami nem csak ábrázolja az emberek életét, de jelentéssel is bír számukra és megmutatja hogyan kell élni.