Wetzlar
Az Öreghíd a Lahn folyón
Az Öreghíd a Lahn folyón
Wetzlar címere
Wetzlar címere		 Wetzlar zászlaja
Wetzlar zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományHessen
KerületWetzlar
JárásLahn-Dill-Kreis (1977–)
Alapítás éve832
PolgármesterWolfram Dette (FDP)
Irányítószám35521–35586
Körzethívószám06441
RendszámWZ[1]
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség54 187 fő (2022. dec. 31.)[2]
Népsűrűség698 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság401 m
Terület75,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′Koordináták: é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′
Wetzlar (Hessen)
Wetzlar
Wetzlar
Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Wetzlar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wetzlar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wetzlar város Németországban, Hessen tartományban. A Lahn-Dill körzet központja.

Fekvése

Wetzlar és a környező települések térképe

Az azonos nevű járás székhelye Koblenz közelében, a Lahn és a Dill folyók összefolyásánál. Fontos vasúti csomópont.

Története

A város története egészen a magyar honfoglalás koráig, 897-ig nyúlik vissza. A város egy királyi villa körül keletkezett; a 12. században szabad birodalmi várossá lett. 1693-tól birodalmi törvényszék székhelye volt, ám 1803-ban elvesztette önállóságát és Dalberg hercegének lett a tulajdonává. 1796. június 15-én Károly főherceg itt győzte le Jourdan francia hadait; a főherceg emlékét 1848-ban a csata színhelyén megörökítették. 1890-ben 8144 lakosa volt.

1977. január 1-jén egy közigazgatási reform keretében összevonták Gießennel, és megalapították Lahn városát, amely közösség azonban alig élt meg tíz évet.

Közigazgatás

Wetzlar városa közigazgatási-statisztikai szempontból 8 városrészre osztható fel, melyek nagy része valaha önálló település volt. Ezek a következők (zárójelben a lakosok száma főben):

  • Blasbach (995 lakos)
  • Dutenhofen (3117 lakos)
  • Garbenheim (2113 lakos)
  • Hermannstein (3567 lakos)
  • Münchholzhausen (2456 lakos)
  • Nauborn (3724 lakos)
  • Naunheim (3876 lakos)
  • Steindorf (1729 lakos)

Városi tanács

A városi tanácsnak 59 képviselője van.

A wetzlari városi tanács összetétele 2011-ben
Párt Mandátumok
2006 2011
SPD 23 21
CDU 21 17
Szövetség ’90/Zöldek 5 9
FWG 6 5
FDP 4 5
Baloldali Párt – 2

Gazdaság

Miután 1862-ben két fontos vasútvonal találkozási pontjává vált, a wetzlari ipar gyors fejlődésnek indult, vaskitermelő, és feldolgozó központtá vált.

A város ipara

Közlekedés

Wetzlar állomás

Vasút

Az wetzlari állomásról induló járatok között számos expresszvonat van:

Közút

A város az A45 (Wetzlarer Kreuz, Wetzlar-Ost és Wetzlar-Süd), A480-as számú főutak kereszteződésében van.

Légi közlekedés

A várostól 65 km-re fekszik a frankfurti repülőtér.

Kultúra

Fórum
A wetzlari dóm

Színházak

Múzeumok

Galéria

Média

Aktuális újságok:

Nevezetességek

Wetzlart Goethe 1849-ben felállított mellszobra díszíti annak emlékére, hogy Goethe hosszabb ideig itt illetve Garbenheim falucskában lakott és itt írta Az ifjú Werther szenvedései című művét.

Testvérvárosai

Wetzlar légifelvételen

Jegyzetek

  1. ↑ A rendszámok területkódja 2012. 07. 01.-től WZ, előtte LDK volt
  2. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Wetzlar
A Wikimédia Commons tartalmaz Wetzlar témájú médiaállományokat.
Kategória