Kaed Tala, in kel pajonons videt (horitätiko) e lunet (penditiko), ma proyek ela Eckert VI; fomam gretikum (pdf, 1,8MB).

Koordinatasit taledavik dälon ad patön topi alik su tal yufü koordinatasit sferik labü koordinats kil baiädü tulaxab Tala.

Koordinats balid e telid: videt e lunet

Stabü teorods Babülonänanas vönik, poso pämenodöls fa hiel Ptolemaios: tikan ä taledavan Grekänik, sirk lölik padilon ad grads 360 (= 360°).

Videt: phi (φ) e lunet: lambda (λ).

Me guls tel at, mögos ad dientifükön e patön topami topa alseimik su Tal. Samo, zif: Baltimore, in tat: Maryland, in Lamerikän, labon videti mö 39,3° nolüdiki e luneti mö 76,6° vesüdiki (Samafomot:Coord/dec2dms/dmN Samafomot:Coord/dec2dms/dmW / 39.3°N 76.6°W / 39.3; -76.6). If däsinoy vektori de zänod Tala jü pün lä gul mö 39,3° nolüdü kveator e 76,6° vesüdü Greenwich, vektor at orivon zifi: Baltimore.

Vönaoloveiko, grads padilons ad minuts (1/60 grada bal; brefod: ’ ü m) e sekuns (1/60 minuta bal; brefod: ’’ ü s). Koordinats papenons ma fomäts distöfik, ab ai labü sökaleod: videt-lunet:

Koordinat kilid: geilot, dibot

Ad dientifükön lölöfiko topi su, in, u love taled, neodoy i geiloti: topam penditik topa tefü zänod koordinatasita, u tefü sürfat (ma miedet semik). Suvo geilot panotodon as fagot penditik de talasürfat, ab, kodü telplänov vödas: „sürfat“ e „penditik“ in yümed at, binos gudikum ad notodön oni tefü nivod kuratikumo pemiedetöl äs melanivod zänedik (kuratikumo „geoid“ panemöl). Fägot de talazänod kanon pagebön tefü topams dibik in tal, u tefü topams in spad plödatalik.

Logolös i

Yüms plödik

In Linglänapük: