Események
Január
- január 1. – A Marković-kormány újabb gazdasági reformot vezet be Jugoszláviában. (Megteremti a dinár konvertibilitását, s ezzel az év közepére átmenetileg megfékezi az inflációt.)[1]
- január 3. – Az amerikaiak letartóztatják a pápai nunciatúrára menekült panamai diktátort, Manuel Noriegát.
- január 5.
- Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága javasolja, hogy hatalmazzák fel a Minisztertanácsot, miszerint – a bécsi haderő–csökkentési tárgyalásokra tekintettel – szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi, lehetőleg az év végéig történő kivonását.
- Kirobban a Dunagate. (Az SZDSZ és a Fidesz képviselői nyilvánosságra hozzák, miszerint az állambiztonsági apparátus megfigyelte az MSZMP-vel, majd 1989 októbere után az MSZP-vel szemben álló pártokat.)[2]
- január 9. – A KGST 45., szófiai ülésszakán Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő elvi megállapodást köt a csapatkivonások ütemtervéről.
- január 15. – A bolgár parlament eltörli a Kommunista Párt 44 éves politikai hatalmi monopóliumát.
- január 16. – A szovjet Déli Hadseregcsoport kiüríti az esztergomi katonai kórházat, melyet az egykori szemináriumban és az ehhez kapcsolódó egyházi épületben rendeztek be. (A felújításra szoruló óriási műemlékegyüttest a katolikus egyház kapta vissza.)
- január 18. – Feloszlatják a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségét.[2]
- január 19. – Kárpátalján megalakul a Kárpáti Ruszinok Szövetsége (KRSz). (Első elnöke ifj. Tomcsányi Mihály, Ungvár akkori főépítésze lett.)
- január 20–22. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) XIV. – utolsó, félbeszakadt – kongresszusa.
- január 21. – A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot ad ki a nemzetiségi kérdés demokratikus, a jogállam normáinak megfelelő megoldásáról Csehszlovákiában.[3]
- január 23. – Németh Miklós kormányfő a parlamentben bejelenti, hogy szovjet–magyar szakértői tárgyalások kezdődnek a lehető legrövidebb időn belüli teljes csapatkivonásról.
Február
- február 6. – Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov bejelenti, hogy a reformok közé tartozik az SZKP vezető szerepének feladása és a politikai pluralizmus bevezetése is.
- február 8. – a honvédelmi miniszter felhívja a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát, hogy február–április közepéig (a hazai politikai választási kampány idején) kiképzési gyakorlatot csak a helyőrségeikben folytassanak.
- február 10. – A január 15-étől folyó tárgyalások eredményeként megszületik a csehszlovák–szovjet megállapodás, miszerint a szovjet csapatok nagy része május végéig – a csehszlovákiai választásokig – elhagyja az országot.
- február 11. – Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista 27 évi fogság után kiszabadul.
- február 11–13. – A NATO és a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei, más EBEÉ országok megfigyelőivel együtt, Ottawában megtartják a „Nyitott Égbolt” konferenciát.
- február 12.-február 14. – Zavargások a tádzsik fővárosban, Dusanbéban, amely a tádzsik polgárháború előszele.
- február 14. – Átalakul a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége. (A kémelhárításból Nemzetbiztonsági – később Alkotmányvédelmi –, a III/I-es, hírszerzési csoportfőnökségből Információs, míg a III/IV-es, katonai elhárítási csoportfőnökségből Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) lett.)[2]
- február 22.
- Prágában Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői megállapodást írnak alá a szovjet csapatok kivonásáról 1991. július 1-jéig.[3]
- Szlovénia úgy határoz, hogy nem fizeti be a szövetségi költségvétésbe a rá eső teljes összeget.[1]
Március
- március 2. – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklóssal az élen.[3]
- március 3. – Jiří Diensbier csehszlovák külügyminiszter a NATO–központba látogat és megbeszélést folytat Manfred Wörner NATO–főtitkárral.
- március 7. – A szlovén parlament törli a köztársaság nevéből a szocialista jelzőt.[1]
- március 11. – A litván parlament a Szovjetunióból való kilépésre és a függetlenségre szavaz.
- március 12. – A Veszprém megyei Hajmáskéren állomásozó harckocsizó alakulat elindításával megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról.
- március 14.
- Sebastian Kräuter püspök került a Temesvári egyházmegye élére.
- Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezik, hogy Mindszenty József hercegprímás egy koncepciós per áldozata volt.
- március 15. – Mihail Gorbacsov lesz a Szovjetunió elnöke.
- március 17. – A Varsói Szerződés prágai külügyminiszteri ülése támogatja, hogy továbbra is fennmaradjon mind a NATO, mind a Varsói Szerződés.
- március 18. – Az NDK első szabad választásán a túlnyomó többség a konzervatív „Szövetség Németországért”-ra szavaz és ez válik a jövőbeni német egyesítési folyamat kulcsává.
- március 19–21. – Marosvásárhelyi etnikai zavargások.
- március 21. – Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és tárgyal Manfred Wörner NATO–főtitkárral, valamint a NATO–tagországok állandó képviselőivel.
- március 25.
- Az országgyűlési választások első fordulója.
- Népszavazás Észtországban – a polgárok a Szovjetuniótól való elszakadás mellett döntenek.
- március 26. – A csehszlovák kormány elrendeli az Ausztriával és az NSZK-val határos területén telepített létesítmények lebontását.
- március 27. – Portugália és Spanyolország belép a Nyugat-európai Unióba.
- március 30. – A Szlovák Nemzeti Párt tüntetést szervez az önálló szlovák államért.[3]
Április
- április 8. – Az országgyűlési választások második fordulója – eredményeképpen a Magyar Demokrata Fórum küldheti be a legtöbb képviselőt az új országgyűlésbe.
- április 12. – Az NDK koalíciós kormánya támogatja az NSZK-val való egyesülést és azt, hogy az egyesült ország a NATO tagja legyen.
- április 20. – A csehszlovák szövetségi gyűlés az ország elnevezését Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja.[3]
- április 20–22. – II. János Pál pápa Csehszlovákiába látogat.[3]
- április 22–23. – Parlamenti választások első fordulója Horvátországban.[1]
- április 25. – A Discovery űrrepülőgép személyzete 600 km magasságon Föld körüli pályára állítja a Hubble űrtávcsővet.[4]
Május
- május 2. – Megalakul a Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követő első szabadon választott Országgyűlés.[5]
- május 2. – Göncz Árpád előbb ideiglenes, majd augusztus 3-ától választott köztársasági elnök lesz.
- május 3. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy hatályon kívül helyezte az Európában lévő atomtüzérség és a Lance rakéták modernizálásának programját.
- május 4.
- A lett parlament kihirdeti az ország függetlenségét.
- Tito halálának 10. évfordulóján tiltakozó megmozdulás Belgrádban Tito kultusza ellen.[1]
- május 6. – Parlamenti választások második fordulója Horvátországban, amely a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmét hozza.[1]
- május 9–10. – A NATO védelmi miniszterek és az Atomtervező Csoport Kananaskisban tartó ülésén megtárgyalják az európai politikai választások hatását a NATO biztonságpolitikájára.
- május 15. – Borisav Jović váltja Janez Drnovšeket a jugoszláv államelnöki székben.[6]
- május 18. – Rehabilitálják Mindszenty Józsefet.
- május 22. – Létrejön az egységes Jemen.[7]
- május 23. – Megalakul az Antall-kormány.[8]
- május 25. – A KÖJÁL egy helyszíni ellenőrzés során bezárja a nagytétényi Metallochemia telephelyet.
- május 30. – A horvát sabor (parlament) Franjo Tuđmant választja meg köztársasági elnöknek, Stjepan Mesić vezetésével pedig a HDZ alakít kormányt.[9]
Június
- június 5. – 35 ország külügyminisztereinek részvételével kerül sor az EBEÉ emberi dimenziójának második konferenciájára Koppenhágában, ahol elfogadják Albánia megfigyelői státuszát.
- június 7–8. – Az Észak-atlanti Tanács ülést tart a skóciai Turnberry-ben.
- június 8. – Cseh-Szlovákiában lezajlanak az első többpárti választások a szövetségi gyűlésbe. (A választásokon a cseh országrészben a Polgári Fórum, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szerezi meg a legtöbb szavazatot.)[3]
- június 13. – „Bányászjárás” Romániában.
- június 21. – Megalakul a Budapesti Értéktőzsde.
- június 27. – Cseh-Szlovákiában ismét Marián Čalfa alakít kormányt.[3]
- június 29. – Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert Manfred Wörner NATO–főtitkár fogadja a NATO–központban.
Július
- július 1. – Az NDK és az NSZK vám- és valutaközösségre lép.[10]
- július 2.
- A koszovói parlament albán többsége kikiáltja a „Koszovói Köztársaságot” (még Jugoszlávián belül).[9]
- Szlovénia elfogad egy szuverenitási nyilatkozatot, amellyel lazít a jugoszláv szövetségi kapcsolatokon.
- július 5.
- A cseh-szlovák szövetségi gyűlés újfent Václav Havelt választja köztársasági elnökké. (Mandátuma – akárcsak a kormányé – két évre szól.)[3]
- Szerbia feloszlatja a koszovói törvényhozást.[9]
- július 6. – A NATO állam- és kormányfői Londonban közzéteszik a „londoni nyilatkozatot”, a NATO átalakításáról, a közép- és kelet-európai országokkal való együttműködésről.
- július 10. – Markus Meckel, az NDK külügyminisztere látogatást tesz a NATO–központban.
- július 13–17. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Moszkvába látogat – Eduard Sevardnadze külügyminiszter meghívására – és a szovjet vezetőkkel tárgyalásokat folytat a „londoni nyilatkozat”-ról.
- július 16. – Helmut Kohl német kancellár és Mihail Gorbacsov orosz elnök megállapodnak a német szuverenitás helyreállításában és teljes jogú német NATO tagságban.
- július 16–17. – A Szerb Kommunisták Szövetsége felveszi a Szerb Szocialista Párt nevet, melynek vezetője Slobodan Milošević.[9]
- július 17. – Párizsban befejeződik a „kettő plusz négy” konferencia Németország egyesítéséről.
- július 18. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO–központban.
- július 27. – Az utolsó Citroën 2CV a portugáliai Mangualdében elhagyja a termelési csarnokot. Összesen 5 114 966 darab készült belőle.
- július 29. – Népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról.[11]
Augusztus
- augusztus 2. – Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdődik az öbölháború.
- augusztus 3. – Göncz Árpád 5 évre a Magyar Köztársaság elnöke lesz.
- augusztus 6. – Az ENSZ BT közli, hogy szankciókat foganatosít Irak ellen, és követeli Bagdadtól, hogy vonja ki csapatit a megszállt Kuvaitból.
- augusztus 7. – Az észt parlament módosítja a köztársaság nevét, alkotmányát és visszaállítja a háború előtti nemzeti zászlót és a himnuszt.
- augusztus 7. – Iraki nyomásra bejelentik a Kuvaiti Köztársaság megalakulását (egy napra rá meghirdetik az egyesülést Irakkal)
- augusztus 8. – Az ENSZ BT semmisnek nyilvánítja Irak Kuvait de facto annektálására vonatkozó bejelentését.
- augusztus 10. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívül ülést tart, amelyen a tagállamok külügyminiszterei konzultációt folytatnak az Öböl-beli fejleményekről.
- augusztus 11. – A 93. Vegyes Repülőszázad felveszi vitéz Háry László nevét.
- augusztus 17. – „Rönkforradalom” a horvátországi Kninben.
- augusztus 22. – Az NDK törvényhozó testülete megszavazza az NDK és az NSZK október 3-án történő egyesítését és egyetért a szabad választások december 2-ai megtartásával az egyesített Németországban.
- augusztus 28. – Bejelentik a Kuvaiti Köztársaság hivatalos egyesülését Irakkal; létrejön a kuvaiti kormányzóság, mint Irak tartománya.
Szeptember
- szeptember 1. – A Honvédelmi Minisztérium szervezetében megalakul a HM Védelmi Hivatal jogelődje, a Védelmi Koordinációs Iroda.[12]
- szeptember 4. – A Nyugat-európai Unió 9 tagállama egyetért az Öböl-beli koordinált tengeri hadműveletekkel az Irak elleni nemzetközi embargó érvényesítése céljából. A Nyugat-európai Unió tagja és más országok erőket küldenek a térségbe.
- szeptember 5–8. – Manfred Wörner NATO–főtitkár a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba látogat, ahol tárgyalásokat folytat az elnökkel, a miniszterelnökkel és az országgyűlés elnökével.
- szeptember 10. – James Baker amerikai külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács rendkívüli miniszteri ülését tájékoztatja az Öböl-válsággal kapcsolatos amerikai–szovjet csúcstalálkozóról.
- szeptember 28. – Új alkotmány Szerbiában.
Október
- október 1. – Az augusztus 19-én és szeptember 2-án tartott népszavazás eredményére hivatkozva a horvátországi szerbek Szerb Nemzeti Tanácsa Kninben kikiáltja a szerb kisebbség autonómiáját, és függetlennek nyilvánítja magukat Horvátországtól.[9]
- október 1–2. – New Yorkban az EBEÉ külügyminisztereinek konferenciáján határozatban ítélik el a Kuvait elleni iraki agressziót.
- október 2.
- Az egykori szövetségesek (Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió és az USA) megszüntetik Berlin négyhatalmi megszállását.
- A cseh-szlovák parlament törvényt alkot az állam által 1955 és 1962 között kisajátított kisvállalatok visszaszolgáltatásáról eredeti tulajdonosaiknak.
- Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozatban javasolja Magyarország felvételét a szervezetbe. (A teljes jogú tagságról november 6-án Rómában dönt a miniszteri bizottság.)
- október 3.
- Németország ismét egységes: egyesül az NDK és az NSZK.[10]
- Az Észak-atlanti Tanács üdvözli az egyesített Németországot, mint a NATO teljes jogú tagját.
- James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter New Yorkban elvi megállapodásra jut az európai hagyományos fegyverek és haderők csökkentéséről szóló szerződés kérdésében, és haladást ér el a hadászati nukleáris támadófejek csökkentése területén.
- október 4. – Berlinben, a Reichstag épületében megtartják a 144 keletnémet képviselő csatlakozásával 663 tagúvá bővült Szövetségi Gyűlés (Bundestag) háború utáni első ülését.
- október 5. – A jugoszláv államelnökség felhatalmazására a hadsereg egységei elfoglalják a szlovén védelmi parancsnokság ljubljanai központját, miután Szlovénia bejelentette, hogy nem hajlandó védelmi erőit a jugoszláv hadsereg parancsnoksága alá helyezni.[9]
- október 14.
- A 14 keletnémet megyéből megalakul Németország öt új tartománya.[10]
- Tartományi választások Németország keleti tartományaiban. (Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Szász-Anhaltban, Türingiában és Szászországban a CDU, Brandenburgban az SPD győzedelmeskedik.)
- október 15. – Mihail Gorbacsovot Nobel-békedíjjal tüntetik ki.
- október 23. – Petre Roman román miniszterelnököt a NATO-ban fogadja Manfred Wörner főtitkár.
- október 24. – A magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a halálbüntetést.
- október 25.
- Taxisblokád Magyarországon.
- A szlovák parlament hosszas vita, nagyarányú nacionalista sajtókampány után, a nyomásgyakorló tüntetések ellenére is a régóta tervezett nyelvtörvény liberálisabb változatát fogadja el. (Ám ez is csak akkor teszi lehetővé kisebbségi – magyar – nyelv használatát, ha a szóban forgó kisebbség aránya az adott területen eléri vagy meghaladja a 20%-ot. a törvény elfogadására a szlovák nacionalista erők tiltakozó akciókkal válaszolnak.)[3]
- október 25–26. – Mihail Mojszejev, szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök a NATO-ba látogat.
- október 26. – Für Lajos honvédelmi miniszter látogatást tesz a NATO–központban.
- október 28. – Tüntetés a taxisblokádon át.[13]
- október 31.- Demszky Gábort megválasztják Budapest főpolgármesterének
November
- november 6. – Magyarország és Horvátország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.
- november 7. – A november 7-ei ünnepség alatt Alekszandr Smonov merényletet kísérel meg Mihail Szergejevics Gorbacsov szovjet elnök ellen.
- november 8. – 100 000 amerikai katonát vezényelnek a Perzsa-öbölbe.
- november 11.
- Pozsgay Imre kilép a Magyar Szocialista Pártból.
- A parlamenti választások első fordulója Macedóniában.[9]
- november 12. – Megkoronázzák Akihitót, Japán 125. császárát.[14]
- november 13. – Elkészül az első ismert World Wide Web oldal. (Sir Tim Berners-Lee Genfben, a CERN magkutató központban fejlesztette ki a világ első webböngésző programját.)
- november 14.
- A magyar kormány nevében Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter aláírja a megállapodást a nagymarosi beruházás osztrák részvételének megszűnéséről. (2,65 milliárd schilling kártérítés-fizetési kötelezettséggel)
- Kilép az MDF-ből a szervezet első elnöke, Bíró Zoltán.
- november 17.
- Az EBEÉ tárgyalófelek elfogadják a bécsi bizalom- és biztonságépítő intézkedés (CSBMs) nevű dokumentumot.
- George Bush amerikai elnök Cseh-Szlovákiába látogat.[3]
- november 18.
- Parlamenti választások első fordulója Bosznia-Hercegovinában.[9]
- A parlamenti választások második fordulója Macedóniában. (A nacionalista pártok relatív többséghez jutnak.)[9]
- november 19. – A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Párizsban aláírják a CFE-szerződést.
- november 21. – Victor Vasarely festőművész a budapesti Képzőművészeti Főiskola díszdoktora lesz.
- november 22–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Magyarországra látogat.
- november 23. – Cseh-Szlovákiában lezajlanak a helyhatósági választások. (Csehországban a Polgári Fórum győz, Szlovákiában a Kereszténydemokrata Mozgalom megelőzi a Nyilvánosság az Erőszak Ellent. Jelentős választási sikert könyvelhetnek el a magyar pártok, kiváltképp az Együttélés Politikai Mozgalom.)[3]
- november 25. – Parlamenti választások második fordulója Bosznia-Hercegovinában. (A választásokon a muzulmán Demokratikus Akció Pártja győz a Szerb Demokrata Párt és a Horvát Demokrata Közösség pártja előtt. A köztársaság elnökévé a muzulmán Alija Izetbegovićot választják.)[9]
- november 26. – Mihail Szergejevics Gorbacsov felszólítja Irakot, hogy hagyja el a megszállt Kuvait területét.
- november 26–28. – Az Észak-atlanti Tanács londoni értekezletén társult küldött státuszt kap a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a magyar és a lengyel parlamenti küldöttség.
- november 28. – Margaret Thatcher lemond az angol miniszterelnöki posztról.
- november 29.
- Budapesten megnyílik az Európai Közösség diplomáciai képviselete (első nagykövete Hans Beck).
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1991. január 15-ei hatállyal katonai ultimátumot intéz Irakhoz Kuvait miatt.
December
- december 2. – Parlamenti választás Németországban. (A konzervatív–liberális koalíció megőrizte többségét, Helmut Kohl minden német kancellárja lett.)[10]
- december 6–7. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri ülést tart Brüsszelben. A védelmi miniszterek támogatják az ENSZ 678-as határozatát, amely követeli az iraki csapatok visszavonását Kuvaitból és az új NATO stratégiai koncepció kidolgozását.
- december 9. – Elnök- és parlamenti választások első fordulója Szerbiában és Crna Gorában.[9]
- december 11. – Az Albán Kommunista Párt – 45 évi egypárti diktatúra után – bejelenti, hogy törvényesíti a politikai ellenzék pártjait.
- december 17–18. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülésén a külügyminiszterek áttekintik a júliusi londoni csúcstalálkozó óta eltelt eredményeket és nyilatkozatot adnak ki az Öböl-válságról.
- december 20. – Lemond Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter.
- december 21. – A horvátországi szerbség kikiáltja a „Krajnai Szerb Autonóm Körzet”et.
- december 22. – Új alkotmány Horvátországban.
- december 23.
- Elnök- és parlamenti választások második fordulója Szerbiában és Crna Gorában. (A győzelmet a kommunista utódpártok, ill. jelöltjeik szerzik meg. Szerb elnök Slobodan Milošević lett.)[9]
- A jugoszláv államelnökség által alkotmányellenesnek nyilvánított népszavazás Szlovéniában, amely 93,2%-os részvétel mellett a szavazók 88,2%-a támogatja Szlovénia függetlenségét.[9]
- december 26. – A szlovén képviselőház kinyilvánítja az ország függetlenségét.[9]
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán – A demokratizálódás első lépcsőjeként községtanácsi választásokat rendeznek Nigériában.[15]
