Események
Január
- január 1.
- Ausztria, Finnország és Svédország belépésével 15 tagúra bővül az Európai Unió.
- A GATT utódszervezeteként megalakul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).
- január 11. – Uladzimir Syanko belarusz külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és aláírja a Partnerség a békéért keretdokumentumot.
- január 13.
- január 15. – II. János Pál pápa 5 millió hívő előtt pontifikál nagymisét a távol-keleti országok katolikus fiataljainak találkozóján Manilában.
- január 17.
- A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földrengés rázza meg Kóbe városát és környékét Japánban, több mint 6400 ember halálát és 300 000 ember otthonának pusztulását okozva.
- Olaszországban szakértői kormány alakul Lamberto Dini vezetésével.
- január 18. – Az Észak-atlanti Tanács elfogadja a NATO szabványosítási programját a hadianyagok és felszerelések, a technika és a műveletek szabványosítására vonatkozó NATO–politika és programok összehangolása céljából.
- január 19. – Vezetői alkalmatlanság címén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmenti Keserü Katalint, a frissen felújított Műcsarnok igazgatóját.[2]
- január 22. – Izraelben két öngyilkos merénylő 21 embert öl meg a Beit Lid-i városközpontban.
- január 23. – Arjan Starova albán külügy- és Alfred Moisiu védelmi miniszter-helyettes látogatást tesz a NATO központjában és elfogadja Albánia egyéni partnerségi programját.
- január 24. – A volt luxemburgi miniszterelnök, Jacques Santer vezetésével hivatalba lép az EU új Bizottsága.
- január 31. – Az Amerikai Egyesült Államok bejelenti, hogy egy évvel meghosszabbítja az atomkísérletekre meghirdetett egyoldalú moratóriumot.
Február
- február 5. – A Felsőőr melletti csőbombás merényletben négy ember meghal.
- február 8.
- Janis Trapans lett védelmi miniszter látogatást tesz NATO–központban és bejelenti, hogy elfogadják Lettország egyéni partnerségi programját.
- A NATO jóváhagyta a közvetlen párbeszédre vonatkozó tervet Egyiptommal, Izraellel, Mauritániával, Marokkóval és Tunéziával az iszlám fundamentalizmus veszélye elleni küzdelem céljából.
- február 9. – Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában.
- február 10.
- Alois Mock osztrák külügyminiszter látogatást tesz a NATO központjában és aláírja a PfP keretdokumentumot.
- Határháború zajlik Peru és Ecuador között: A perui légierő több hullámban támadja az ecuadori határvidéket egy ásványkincsekben gazdag, vitatott hovatartozású terület miatt. A fegyveres harcok több hétig tartanak.[3]
- február 16. – A Bosnyák-Horvát Föderáció elnökhelyettese elfogadja a Szerbia elleni gazdasági szankciók felfüggesztésére vonatkozó tervet annak fejében, hogy elismerik Boszniát és Horvátországot teljesen zárt bosnyák-szerb határ feltétele mellett.
- február 23. – Fehéroroszország felfüggeszti fegyvermegsemmisítési programját és ezzel megsérti a CFE–szerződést.
- február 24. – A NATO Brüsszelben tárgyalásokat kezd Marokkóval, Egyiptommal, Mauritániával, Tunéziával és Izraellel az észak-afrikai biztonság megvitatása céljából.
- február 27.
- Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a nemzetközi politikáról és logisztikáról szóló katonai együttműködési megállapodást írnak alá a NATO-val.
- Al Gore amerikai alelnök látogatást tesz a NATO központjában.
Március
- március 1.
- Az USA, Franciaország, Németország és Olaszország megállapodik abban, hogy a szövetséges fegyverzeti együttműködés keretében kifejlesztik a Közepes Kibővített Légvédelmi Rendszert (MEADS).
- A PfP tag Észtország aláírja a NATO-val való katonai együttműködés programját.
- Megalakul a Baumag szövetkezet
- március 6. – Horvátország katonai szövetségre lép a boszniai Bosnyák-Horvát Föderációval.
- március 8. – Willy Claes NATO-főtitkár Washingtonban tárgyal Bill Clinton amerikai elnökkel az ENSZ békefenntartó erőinek esetleges kivonását Horvátországból és Boszniából.
- március 16. – A kisebbségek jogairól szóló magyar–szlovák megállapodás létrejötte.
- március 18–20. – Párizsban 50 ország részvételével kezdetét veszi a Páneurópai Biztonsági Konferencia, amely stabilitási egyezményt fogad el az európai válság veszélyeinek elhárításáról, továbbá megállapodnak a határokra és az etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó intézkedésekben.
- március 30–31. – Az EBESZ főtanácsának ülése megvitatja a „21. század közös és átfogó biztonsági modelljét”, amely az összes részt vevő állam számára hasznos átfogó biztonsági koncepciót irányoz elő.
Április
- április 11. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja a 984. Határozatot, amely garantálja a segítséget az 1970. évi Atomsorompó Egyezményt aláíró, atomfegyverrel nem rendelkező országoknak arra az esetre, ha nukleária fenyegetés vagy támadás éri őket.
- április 26. – Guido de Marco máltai külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes aláírja a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.
Május
- május 1–2. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja az ENSZ igazgatás alatt álló nyugat-szlavóniai UNPA-szektort.
- május 11. – A NATO Tanácsa jóváhagyja az Atomsorompó Egyezmény határozatlan időre történő meghosszabbítását.
- május 14. – Az SPD 33,4%-kal győz a brémai választásokon és a CDU-val közösen nagykoalíciós kormányt hoz létre.
- május 15. – A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi minisztereinek lisszaboni találkozóján megvitatják a WEU és a NATO viszonyának jövőjét.
- május 25. – Az ENSZ kérésére NATO–repülőgépek a boszniai Pale közelében egy szerb lőszerraktárat támadnak. Másnap újabb támadást hajtanak végre.
- május 27. – Az Észak-atlanti Tanács ülése felszólítja a boszniai szerbeket, hogy szüntessék be az ENSZ védett területei elleni támadásokat és tegyenek eleget az UNPROFOR ultimátumának azzal, hogy kivonják az összes nehézfegyverzetet a szarajevói tilalmi övezetből, illetve az ENSZ ellenőrzése alá helyezik őket; továbbá elítéli az ENSZ békefenntartóinak meggyilkolását és fogva tartását.
- május 30–31. – A NATO külügyminisztereinek és az Észak-atlanti Együttműködési Tanács noordwijki ülése.
Június
- június 1. – Leonyid Kucsma ukrán elnök látogatást tesz a NATO központjában.
- június 14. – Hatalmába keríti a bugyonnovszki kórházat Samil Baszajev, a csecsen lázadók vezére és 100 társa.
- június 28–30. – A NATO és a partnerországok küldötteinek részvételével NATO Közgazdasági Kollokviumot rendeznek, amelyen megvitatják az együttműködő partnerországok gazdasági reformjainak helyzetét.
Július
- július 1. – Gönczöl Katalin vezetésével megalakul az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH). (Feladatát 2012. január 1-jével az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala veszi át, utolsó – és egyben a jogutód hivatal – vezetője Szabó Máté.)[4]
- július 2.
- ENSZ védett területté nyilványítása óta minden korábbinál erősebben ágyúzzák Srebrenicát.
- Az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló a hágai nemzetközi törvényszéke hivatalosan népirtással és emberiség elleni bűntettekkel vádolja meg Radovan Karadžić-csot és Ratko Mladić tábornokot.
- július 11.
- NATO–repülőgépek a bosznia-hercegovinai Srebrenica területén lévő célpontokat támadnak.
- A boszniai szerb csapatok elfoglalják a muszlimok által lakott Srebrenica kelet-boszniai várost, annak ellenére, hogy az ENSZ–védelem alatt áll.[5] (A holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy 8 ezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak, és tömegsírban temettek el. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette.)[6]
- július 12.
- Először csendül fel az éterben Magyarország első Informatikai magazinműsorának szignálja a Petőfi Rádióban: a Modem Időké. (Házi- és rendszergazdája Szilágyi Árpád.)
- Az Észak-atlanti Tanács keményen elítéli a boszniai szerbek támadásait a srebrenicai védett terület ellen.
Augusztus
- augusztus 1.
- augusztus 4. – A Horvát Hadsereg (HV) általános támadást indít a „Krajinai Szerb Köztársaság” ellen.
- augusztus 5. – A Horvát Hadsereg (HV) bevonul Kninbe.
- augusztus 7. – Zágráb befejezettnek nyilvánítja katonai akcióját, amellyel felszámolják a „Krajinai Szerb Köztársaságot”. (A harcok nem szűntek meg, csak átterelődnek Nyugat-Boszniába!)
- augusztus 30. – NATO–repülőgépek boszniai szerb állásokat támadnak Szarajevó közelében.
Szeptember
- szeptember 1.
- A NATO repülőgépei ismét bombázzák a boszniai szerb állásokat, valamint a Pale környéki célpontokat.
- A szerbek – a NATO bombázására válaszul – tüzérségi támadást intéznek Szarajevó ellen.
- A NATO felfüggeszti az „Eltökélt Erő” műveletet azt követően, hogy a boszniai szerbek hajlandók kivonni nehézfegyverzetüket a Szarajevó körüli 20 km-es tilalmi övezetből.
- szeptember 2. – A Észak-atlanti Tanács felhatalmazza a NATO katonai parancsnokait, hogy bármikor folytassák a légi csapásokat a boszniai szerb állások ellen, hogy elhárítsák az ENSZ által védettnek nyilvánított területek elleni további agressziót.
- szeptember 5. – NATO–repülőgépek újból támadják a boszniai szerb katonai célpontokat.
- szeptember 12. – Hágában megállapodnak a COCOM helyébe lépő Wassenaar-egyezmény keretéről, amely szabályozza egyes hagyományos fegyverek és kettős felhasználású technológiák exportját.
- szeptember 14.
- Görögország és Macedónia megállapodást ír alá a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről.
- A boszniai szerb katonai és politikai vezetők megállapodást írnak alá, miszerint visszavonják a nehézfegyverzetet a Szarajevó körüli 20 km-es tilalmi övezetből.
- szeptember 20. – A Észak-atlanti Tanács megbeszélést folytat Oroszországgal a CFE–szerződés végrehajtásáról.
- szeptember 21. – NATO–nagykövetek tanulmányt hagynak jóvá a NATO bővítéséről, amely körvonalazza a szövetséghez csatlakozni kívánó országokra vonatkozó tagsági követelményeket.
- szeptember 25. – Bécsben megkezdődik az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló áttekintő konferenciája.
- szeptember 30.–október 5. – Az Opal hurrikán 19 embert öl meg az egyesült államokbeli Floridában, Georgiában, Alabamában, és Észak-Karolinában.
Október
- október 2.
- A horvátok és a szerbek között megegyezés jön létre arról, hogy Kelet–Szlavóniát átmeneti időszak után horvát fennhatóság alá helyezik.
- Boszniában érvénybe lép a tűzszünet.
- október 5–6. – A NATO védelmi minisztereinek williamsburgi találkozója.
- október 12. – Sali Berisha albán elnök látogatást tesz a NATO központjában.
- október 13. – A hagyományos fegyverzetekről folytatott ENSZ–konferencián nem tudnak megállapodni a gyalogsági aknák globális betiltásáról.
- október 19. – A Észak-atlanti Tanács megbeszélést folytat az orosz képviselővel a boszniai béke végrehajtásának tervezéséről.
- október 21. – Willy Claes lemond a NATO–főtitkári tisztségéről.
- október 27.
- A NATO és a WEU memorandumot ír alá a két szervezet közötti közvetlen és átlátható kommunikációról.
- Kofi Annan – az ENSZ főtitkárának különmegbízottja – látogatást tesz a NATO központjában.
- október 30. – Átadják a forgalomnak a budapesti Lágymányosi hidat.[7]
November
- november 1. – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a daytoni békekonferencia, Bosznia békéjéért.
- november 4. – A 25 éves izraeli ultraortodox zsidó nacionalista Jigal Amir Tel-Avivban rálő Jichák Rabin kormányfőre, aki másfél órával később belehal sebesülésébe.[8]
- november 7. – A magyar parlament elfogadja a devizatörvényt, ezzel az utolsó akadály is elhárul a forint konvertibilitása elől.
- november 8. – Pavel Gracsov orosz és William Perry amerikai védelmi miniszter NATO központjában tárgyal az orosz erők részvételéről az IFOR-ban.
- november 9. – Az Európa Tanács tagja lesz Macedónia és Ukrajna.
- november 13. – Az amerikai szenátus külügyi bizottsága és a fegyveres erők bizottsága nem szavazza meg a vegyi fegyverekre vonatkozó egyezmény ratifikálását.
- november 14. – A WEU–országok külügy- és védelmi miniszterei – madridi találkozójukon – megerősítik azt a célt, hogy a NATO európai pillére megerősítésének eszközeként fejlesztik a WEU-t.
- november 15. – Macedónia csatlakozik a PfP-hez.
- november 19. – A lengyel elnökválasztás második fordulójában Aleksander Kwaśniewski legyőzi Lech Wałęsát.
- november 20.
- 1948 után újra megnyitja kapuit a bukaresti értéktőzsde.
- Diána walesi hercegné a BBC Televízióban elismeri, hogy megcsalta Károly herceget.
- november 21.
- Daytonban megegyezés születik a délszláv háborús felek között a béke feltételeiben, ezek után Bosznia-Hercegovina egységes állam marad, de területét kettéosztják (a daytoni szerződést december 14-én írják alá)
- Székesfehérváron felavatják az IBM első kelet-európai merevlemez-meghajtó üzemét.
- november 22. – Martti Ahtisaari finn elnök és Kovács László, az EBESZ soros elnöke látogatást tesz a NATO-nál.
- november 24. – Népszavazást tartanak a katolikus Írországban arról, hogy az alkotmányból töröljék Európában utolsóként a válás tilalmát.
- november 28. – Az Európai Unió és 12 földközi-tengeri szomszédos ország megállapodást ír alá Barcelonában a jövőbeni politikai és gazdasági együttműködésről.
December
- december 5. – A spanyol Javier Solana a NATO új főtitkára (1999. október 6-áig).
- december 7–8. – Az EBESZ Budapesten tartott minist tanácsi ülése útmutást ad a Biztonsági Modellhez, és megerősíti a szervezet feladatvállalását Bosznia-Hercegovinában.
- december 14.
- Először végeznek olyan csontvelő-átültetést egy AIDS-es betegen, Jeff Gettyn, amelynél a csontvelő egy páviántól származott.
- A Daytoni békeszerződés aláírása.
- december 15.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja az 1030. sz. határozatot a többnemzetiségű katonai béketeremtő erő (IFOR) létrehozásról.
- A pedagógusok első országos sztrájkja Magyarországon.[9]
- Eritrea megtámadja a Jemenhez tartozó Hanís-szigeteket (Hanís-szigeteki háború).
- december 16. – Megkezdődik a NATO által vezetett Béketeremtő Erő (IFOR) telepítése Boszniába.
- december 20. – Az ENSZ békefenntartó (UNPROFOR) erői átadják a boszniai katonai műveletek irányítását az IFOR-nak.
Az év során történt
- A Java programozási nyelv az egyik legnépszerűbb programozási nyelvvé válik.
- Az aggteleki cseppkőbarlangokat a világörökség részévé nyilvánítják.
