Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében.
Panorámakép Kasselről
Története
Matthäus Merian 1648-as várostérképe Kasselről
Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben kapott városi jogot. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit hamarosan lerombolták. 1807-ben a Vesztfáliai Királyság fővárosa lett. 1813-ban ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó hatalma alá került.
A Reichstag leégése után 1933-ban a város nem játszott különösebb szerepet a nácik uralma alatt. A háború alatt súlyos csapások érték az óvárost és ez nagyon sok emberéletet követelt. A legnagyobb bombázás 1943. október 22-én történt. Azon az éjszakán több mint 10 ezer embert halt meg és a házak 80%-a megsemmisült. Kassel óvárosi területén számos favázas ház állt, amik tökéletes célpontjai voltak a brit szőnyegbombázásnak. A célzott foszfor- és gyújtóbombák felgyújtották a fát és tűzvihar alakult ki, mint Drezdában, Hamburgban, Pforzheimben vagy Darmstadtban.
Napjainkban
2013. június 23-án az UNESCO a Wilmhelshöhe kastélyt és a hozzá tartozó parkot a világörökség részévé nyilvánította. A város ötévente ad otthont a Documentának, ami a világ legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.
1890-ben 72 477 lakosa volt. 2011-ben maga a város elérte a 196 526-es lélekszámot, az agglomerációban mintegy 450 ezren laknak, Észak-Hessen régióban mintegy egymillió ember él.
A városnak hét villamosvonala van (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8), melynek egyes járatai a nagyvasút vágányait is használják (Karlsruhei modell). A járatok átlagosan 15 perces követési sűrűséggel közlekednek. A városban minden busz alacsony padlós, és a megállókat is átépítették a könnyebb felszállás érdekében.
Hercules
Látnivalók
Szent Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szent Márton-templomban
A katolikus templom, Fischbein festményén
Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
Fridericianum múzeum
Igazságügyi palota
Bellevue-kastély
Képtár
II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
A Wilhelmshöhe kastély, Löwenburg és a Hercules emlékmű 1786-ban épült I. Vilmos választófejedelem uralkodása alatt. A palota ma múzeumként funkcionál. A második világháborúban bombatámadás érte, a középső része súlyosan megrongálódott, egyedül a fehér kőszárny maradt sértetlen.
A Hercules emlékműtől nem messze található egy mesterséges vízesés, amely minden szerdán és vasárnapon 14.30-tól üzemel. Ilyenkor több ezren látogatnak el ide. A vízi játék az oktogonnál kezdődik és egy óra múlva éri el a kastély mögötti tavat, ahol egy 50 méter magas szökőkúttal ér véget a látványosság.
A Löwenburg kastély egy középkori lovagvár másolata, I. Vilmos uralkodása alatt épült.
Karl Baedeker: Baedekers Kassel. 2. Auflage. (hely nélkül): Ostfildern-Kemnat. 1989.
Hugo Brunner: Geschichte der Residenzstadt Cassel. 913–1913. Zur Feier des 1000-jährigen Bestehens der Stadt. Frankfurt am Main: Weidlich. 1978. ISBN 3-8128-0019-5
Paul Heidelbach – Karl Kaltwasser: Kassel: Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Kassel: Bärenreiter-Verlag. 1957.
Heinz Körner: Kassels Südstadt: Historische Entwicklung der südlichen Vorstadt. Kassel: Meister. 1990.
Erich Keyser: Hessisches Städtebuch. Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart: Kohlhammer. 1957. = Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte, Band IV 1
Christian Saehrendt: Kassel. Ist das Kunst oder kann das weg?: Documenta-Geschichten, Mythen und Märchen. Köln: DuMont. 2012. (Sachbuchbestseller 2012)[2]
Németország
é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″Koordináták: é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″
.svg)
