Pamuk | |||
![]() | |||
Faluvégi ház kőkereszttel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Fonyódi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8698 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 248 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Pamuk weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pamuk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pamuk község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Kaposvár és Fonyód között nagyjából félúton fekszik; közigazgatási területén áthalad észak-déli irányban a két várost összekötő 6701-es út, központja azonban csak az előbbi útból kiágazó 67 127-es számú mellékúton érhető el. A hazai vasútvonalak közül a települést a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal érinti, ennek egyetlen itteni megállási pontja, Pamuk megállóhely ugyancsak a 67 127-es út mellett található.
Árpád-kori település, nevét már 1212 körül III. Ince pápa levelében is említették. 1428-ban Banyk alakban említették és Osztopáni Bálint és fiai itteni birtokait a Perneszi család nyerte adományul. 1478-ban is Osztopáni Perneszi Pál fiainak, Zsigmondnak és Imrének, voltak itt birtokai.
A mai Pamuk helyén feltételezte kutatásai során Erdélyi László Gyrki falut, melyről Incze pápa 1212-1215. évi levelei emlékeztek meg először, és ahol Albeus mester 1237-1240. évi összeírása szerint a szentmártoni apátságnak voltak birtokai. Mellette, a mai Pamuk és Somogyfajsz között, fekhetett Tepej nevű település, melyet már Szent László király összeírólevele is az apátság birtokai közé sorolt. II. Paszkál pápa 1102-ben kelt megerősítő levele szerint a falunak ekkor már temploma is volt.
A mostani Pamuk 1700-1703 körül Sós Lőrinc és György birtoka volt. 1726-ban pedig Muraközy Mihályé és Hadik Pálé, majd 1733-ban rajtuk kívül Borda Pál is birtokosa volt. 1773-ban is nagyobb részben a Boda család tagjai voltak birtokosai, majd a 20. század elején özvegy gróf Széchenyi Imréné és Gaál János volt itt a nagyobb birtokos.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 245 | 239 | 257 | 227 | 265 | 248 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,1%-a magyarnak, 38% cigánynak mondta magát (22,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, felekezet nélküli 8,2% (23,3% nem nyilatkozott).[10]
http://www.poganyvolgy.hu/menu.cgi?menu1=10&menu2= Archiválva 2012. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
http://www.poganyvolgy.hu/ Archiválva 2012. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben