Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett.„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
1916-ban és 1917-ben az erdélyi arcvonalon harcolt a 39. honvéd hadosztály vezérkari tisztjeként, majd a Honvédelmi Minisztériumba vezényelték. Szolgálati munkája elismeréseként megkapta a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet (Verdienstkreuz) a hadidíszítményekkel és kardokkal, az Ezüst és Bronz Koronás Katonai Érdemérmet (Signum Laudis) a kardokkal, illetve a III. osztályú Vaskorona Rendet a hadidiszítményekkel és kardokkal.
1919-ben a Vörös Hadsereg főparancsnokságának hírszerző és kémelhárító osztályán a délszláv nyilvántartást vezette.
1919 és 1921 között a szombathelyi katonai körletparancsnokságon, illetve a 3. vegyesdandár parancsnokságon szolgált.
1921 után a vezérkari főnökség hadműveleti osztályára került.
A Szovjetunió ellen bevetett Kárpát-csoport vezetőjévé nevezték ki, majd a megszállt szovjet területek katonai közigazgatásának vezetője lett.
1941. szeptember 6-án a kormányzó kinevezte a honvéd vezérkar élére. Szombathelyi új politikája az erők megőrzését részesítette előnyben. Véleménye szerint minél kisebb haderőt kell a német szövetséges részére biztosítani, hogy a háború után a Közép-Európában kialakuló politikai vákuumban a magyar haderő döntő tényező legyen.
A jobboldali vezérkarban erős visszatetszést keltett, hogy Szombathelyi szigorú vizsgálatot, majd hadbírósági eljárást indított Feketehalmy-Czeidner altábornagy, Grassy vezérőrnagy, Deák ezredes, Zöldi főhadnagy ellen az „1942-es újvidéki vérengzés” miatt.
1943-1944-ben igyekezett kapcsolatot teremteni az angolszász hatalmakkal, ami gyakorlati eredménnyel nem járt.
1944. március 18-án, ismerve a magyar hadsereg pontos összetételét, illetve létszámát, az ellenállást eredménytelennek minősítve, a kormányzót a német megszállás jóváhagyására buzdította.
1944. április 19-én, német nyomásra felmentették beosztásából, majd nyugállományba vonult.
1944 nyarán a szélsőjobboldali sajtóban támadások indultak ellene, melyeket az új vezérkari főnök, Vörös János állíttatott le.
Szombathelyit társaival együtt 1944. október 11. és 12-én a Honvéd Vezérkar főnökének bírósága elé állították, ahol felmentették, de a nyilas hatalomátvétel miatt a megerősítésre nem került sor.
Az új kormányzat lefogatta, majd Sopronkőhidára, utána Németországba szállíttatta, ahonnan az amerikai csapatok szabadították ki.
Az új magyar kormány kommunista nyomásra az amerikaiaktól mint háborús bűnöst kikérte.
1945. június 19-én az új vezérkar lefokozta, és kizárta a honvédségből.
A budapesti Népbíróság 1946. május 22-én Szombathelyit bűnösnek találta népellenes bűntettben, és hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében, ezért életfogytiglani tartó fegyházbüntetésre ítélte.
Ries István igazságügy-miniszter törvénytelenül kiadta a titói Jugoszláviának, ahol egy látszatper keretében halálra ítélték és kivégezték.
Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc a népbíróság előtt; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, Bp., 2007
Bokodi-Oláh Gergely: Egy vezérkari főnök, két év alatt, négy bíróság előtt. Szombathelyi Ferenc vezérezredes elleni perek, 1944–1946; 2. jav. kiad. szerzői, Bp., 2009
Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc vezérezredes; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2012 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára)
Bata István altábornagy (1951–1953) · Székely Béla (1953–1954) ·Tóth Lajos vezérőrnagy (1954–1956) · Kovács István vezérőrnagy (1956) · Hegyi László vezérőrnagy (1956–1957) ·Tóth Lajos vezérőrnagy (1957–1961) ·Ugrai Ferenc altábornagy (1957–1963) ·Csémi Károly vezérőrnagy (1963–1973) ·Oláh István vezérezredes (1973–1984) ·Pacsek József (1984–1989) ·Borsits László altábornagy (1989–1990)
Bor Jenő altábornagy (1944) • Vattay Antal altábornagy (1944) • Lengyel Béla altábornagy (1944)
11941. október 6-ig.21942. február 9-től Keleti Megszálló Csoport néven, a Dnyepertől keletre.31942. február 9-től, a Dnyepertől nyugatra.4A Magyar Királyi Megszálló Erők Parancsnokságát feloszlatták, az alakulat egy rövid ideig a VIII. hadtest parancsnoksága alatt működött.5Megnevezése 1944. május 1-től II. tartalékhadtest volt.
