Wallace Shawn
SzületettWallace Michael Shawn
1943. november 12. (80 éves)[1][2][3][4][5]
New York[6]
Állampolgárságaamerikai
ÉlettársaDeborah Eisenberg
SzüleiWilliam Shawn
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj[7]
  • PEN/Laura Pels International Foundation for Theater Award
Színészi pályafutása
Aktív évek1967–

A Wikimédia Commons tartalmaz Wallace Shawn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wallace Michael Shawn (New York, 1943. november 12. –) amerikai színész, szinkronszínész, komikus, drámaíró és esszéista.

Életpályája

Shawn New Yorkban született, zsidó családban.[8][9][10][11] Szülei William Shawn (1907-1992), a The New Yorker hosszú távú szerkesztője és Cecille Shawn (1906-2005) újságíró voltak. Két fiatalabb testvére van; az ikertestvére, Allen,[12] aki zeneszerző, és Mary Shawn, aki autista és intézetben él.[13]

Shawn a Putney Schoolba járt, egy liberális művészeti magániskolába a vermonti Putneyban. A Harvard College-ban szerzett végzettséget történelemből. Az oxfordi Magdalen College-ban filozófiát, politikát és közgazdaságtant, valamint latint tanult, eredetileg diplomata akart lenni. Egy Fulbright-program keretében Indiába is elutazott angol tanárként. Latin nyelvet tanított Manhattanben, de 1979 óta elsősorban színészként keresi a kenyerét.

Magánélete

2013 júniusában Shawn és számos más híresség szerepelt egy videóban, amelyben Chelsea Manninget támogatták.[14] A "Miért nevezem magam szocialistának" című esszéjében online és később az Essays című írásában tette közzé.[15]

Shawn zsidó és vallásilag ateistának vallja magát. 2012-től Manhattan Chelsea városrészében él.[16] A 2014-es izraeli-gázai konfliktus során kifejezte támogatását a palesztin nép iránt.[17] Tagja a Jewish Voice for Peace (Zsidó Hang a Békéért) szervezetnek, és tagja a tanácsadó testületnek.[18]

Hosszú távú társa Deborah Eisenberg írónő.[19]

Filmográfia

Fordítás

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  7. Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  8. Bag of Tricks. Tablet Magazine
  9. Nathan, John: Interview: Wallace Shawn. The Jewish Chronicle, 2009. április 7. [2016. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
  10. JUF : Tweens : Celebrities : Wallace Shawn
  11. Councils, Staff and Board of Jewish Voice for Peace. Jewish Voice for Peace. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  12. see pg. 20 of liner notes accompanying "Allen Shawn – Piano Works" CD issued by Coviello Classics label (COV 91414)> Allen Shawn - Klavierwerke. Music Reference . [2017. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
  13. Kakutani, Michiko. „Allen Shawn - Wish I Could Be There: Notes From a Phobic Life - Books - Review”, The New York Times, 2007. január 30. (Hozzáférés ideje: 2019. április 30.) (amerikai angol nyelvű) 
  14. Gavin, Patrick: Celeb video: 'I am Bradley Manning'. Politico , 2013. június 20. (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  15. Shawn, Wallace. „Why I Call Myself a Socialist: Is the World Really a Stage?”, 2011. február 3. (Hozzáférés ideje: 2017. január 5.) 
  16. Als, Hilton (Summer 2012). „Wallace Shawn, The Art of Theater No. 17”. The Paris Review, Paris, France, Kiadó: The Paris Review Foundation. (Hozzáférés: 2016. december 17.)  
  17. Shawn, Wallace. „Wallace Shawn on Gaza: "The Anger of the Palestinians Cannot Be Ended by Killing Their Children"”, The Hollywood Reporter, Valence Media, 2014. augusztus 25. (Hozzáférés ideje: 2017. december 22.) (angol nyelvű) 
  18. Councils, Staff and Board of Jewish Voice for Peace”, Jewish Voice for Peace (Hozzáférés ideje: 2017. december 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  19. Steindler, Catherine (Spring 2013). „Interviews, Deborah Eisenberg, The Art of Fiction No. 218”. The Paris Review, Paris, France, Kiadó: Paris Review Foundation. (Hozzáférés: 2017. január 6.)  

További információk