Baj
Baj katolikus temploma
Baj katolikus temploma
Baj címere
Baj címere		 Baj zászlaja
Baj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállásközség
PolgármesterSchunder Tibor (független)[1]
Irányítószám2836
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség2888 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség135,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 58″, k. h. 18° 21′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 58″, k. h. 18° 21′ 41″
Baj (Komárom-Esztergom vármegye)
Baj
Baj
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Baj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baj (németül Woj, illetve Wallern) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Fekvése

Baj a Gerecse nyugati lábánál, Tata tóvárosi városrészétől keletre, közvetlen közelében fekszik. A szomszédos várossal a Baji út köti össze, mely a Petőfi Sándor utcában folytatódik. Hossza a község központjáig 2,7 km. Baj közúton csupán Tatán keresztül közelíthető meg, az említett 11 135-ös számú mellékúton, de határszélét északon érinti az 1128-as út is. Távolsága a megyeszékhely Tatabányától 12 kilométer. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Tóvároskert megállóhelye, melynek távolsága a község központjától 1,3 kilométer. A sárga turistajelzés Baj főterén kezdődik és a Tatabányához tartozó Koldusszállásig vezet; a Gerecse túraútvonalai felé teremt kapcsolatot.

Baj 21,13 km²-es községterületének 2/3-át a Gerecse erdőségei foglalják el. Nyugatról Tatával, délről Vértesszőlőssel, keletről Vértestolnával, északkeletről rövid szakaszon Tardossal, északról a Tatához tartozó Agostyánnal, északnyugaton pedig (szintén rövid szakaszon) Szomód községgel határos. Keleti határát az Öreg-Kovács és a Szénás-hegy keleti lejtője alkotja, Tatával közös határának egy-egy része pedig az Agostyáni úttal, illetve a Budapest-Bécs vasúti fővonallal párhuzamos.

Baj enyhén hullámos térszínre települt, keletről vízfolyásokkal felszabdalt, lösszel borított dombvidék övezi, itt alakult ki a baji szőlőhegy. Ettől keletre a Gerecse meredeken emelkedik, és felszínre kerül a hegység mészkőtömege (Lábas-hegy, Kecske-hegy, Meszes-bükk), majd a Málhás-árok után az Öreg-Kovács 554 méterig emelkedő fennsíkja következik. A falutól délre hullámos homokfelszín húzódik a vasútvonalig, amelynek nagy része növénytermesztéshez gyenge talajú terület, ezért itt legelő illetve katonai lőtér létesült. A Tatára vezető út mentén a felszín alatt vastag agyagréteg található, melyet a tatai tégla- és cserépgyárak dolgoznak fel. A község északi részét homokfelszín, valamint löszön kialakult mezőségi talaj borítja, utóbbin szántóföldi művelés, illetve szőlő- és gyümölcstermesztés folyik.

Hely- és dűlőnevek

Címeres üdvözlőtábla

Története

Baj copf stílusban épült katolikus temploma
Hagyományos építkezési mód Bajon
Az egykori laktanya egyik épülete

A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet, kelta sírt is találtak.

Első fennmaradt írásos említése 1228-ből való Bay néven. A falu neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered. A 13–14. században a Garai család birtoka volt. Egy 1408-as oklevél szerint Baj akkor Garai Miklós nádor birtoka volt. 1461-ben a falut Garai László fia, Garai Miklós unokája, Garai Jób a nagyapja által a budai Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül építtetett és Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozta.

A török hódoltság idején elnéptelenedett; ekkor pusztult el a vele szomszédos, de mára már Baj területére eső Haláp Árpád-kori település is. Az 1533-as összeírás Bajt is lakatlanként említi. 1622-ben református vallású magyarokkal telepítették újra a falut, amely 1623-ban négy, 1689-ben pedig 3/4 porta után adózott. 1683-ban a török ismét felégette.[5]

A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu, a Habsburg-párti Esterházy József 1715–1720 között elüldözte Baj református lakosságát, és 1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.

Baj községi szervezete 1742-ben alakult meg, első német nyelvű pecsétje 1745-ből maradt fent. 1784-ben már volt temploma is, az 1784–87-es összeíráskor 738 lakosa volt. A 19. században a falu gazdasági fejlődésnek indult, híressé váltak nagy kiterjedésű szőlői és bortermelése. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt Bajon. A pincészet egyik nevezetessége az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó volt.

1910-ben Bajon is megalakult a Hangya szövetkezet.

A két világháború közötti időszakban Baj továbbra is német többségű község volt, kéttantermes iskolával és saját könyvtárral. 1926-tól Német Népművelési Egylet, 1929-től önkéntes tűzoltóegyesület, 1942-től pedig gazdakör is működött a faluban, melynek villamosítása már az 1920-as években megkezdődött.

A háborús események következtében 1944 decemberében, illetve 1945. január közepén sokan elmenekültek a községből.

A második világháború harcai 1945. március 20-án értek véget Bajon. 1946-tól a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre szülőföldjük elhagyására kényszerített szímői magyarok érkeztek. 1948-ban Bajon alakult meg az első termelőszövetkezet Komárom-Esztergom vármegye területén. Az 1970-es évek végén Gerecse TSz néven egyesült a szomódi és tardosi termelőszövetkezetekkel, majd a három tsz 1992-ben ismét szétvált.

A második világháború után épült Baj határában a szovjet déli hadseregcsoport laktanyája és lőtere, amely mellett kisebb lakótelepet is építettek.

Az 1956-os forradalom idején, október 27-én sortűz dördült el a laktanyánál, amely kioltotta nyolc bányász életét és több mint tízet megsebesített.

Baj 1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához tartozott. Annak megszűnése után, 1975-1988 között Tata városkörnyékéhez tartozott. 1984 őszén népszavazás utasította el Baj Tatához csatolását, és a település továbbra is önálló tanácsú község maradt.[6]

1957-ben kiépült Bajon a vezetékes ivóvízhálózat, majd 1992–1994 között a szennyvízhálózat és a gázvezeték-rendszer is.

Közélete

A Szent István Általános Iskola

A községi tanács 1950-ben, az önkormányzat 1990-ben alakult meg. 1995 eleje óta Bajon német nemzetiségi önkormányzat is működik.

A község címere kék színű pajzs, melyen aranyszínű bőségszaru látható. A szaru nyílásából egy szőlőlevél bújik elő, valamint egy kilenc szemből álló szőlőfürt.[7]

Polgármesterei

Oktatás, egyházi élet, kultúra

A községben általános iskola (Szent István Általános Iskola) és 1899 óta óvoda is működik. Baj első iskolája 1770–1774 között épült, egytantermes, egy tanítós, német nyelvű iskola volt. Az 1920-as években kéttantermes, két tanerős római katolikus iskolája volt a falunak. A mai nyolctantermes iskolaépület 1989–90-ben épült.

Vallási szempontból a lakosság többsége római katolikus. Egyházi közigazgatás tekintetében a település a Győri egyházmegye tatai espereskerületéhez tartozik, s mint ilyen, az egész egyházmegye legkeletibb fekvésű településeinek egyike. A Győri egyházmegye határán fekszik, és határos a Székesfehérvári- és az Esztergom-Budapesti egyházmegyékkel is. A környező települések közül Tata, Agostyán, Szomód, és Vértestolna a győri, Vértesszőlős a Székesfehérvári egyházmegye, Tardos pedig az Esztergom-Budapesti főegyházmegye fennhatósága alá tartozik.

Hagyományosan minden év április 22-én dalostalálkozó keretében emlékeznek meg az 1745-ben a településre érkezett sváb ősökről. Május 25-én, a szőlőtermesztők és borászok védőszentje, Szent Orbán napján a Szőlőhegyen adnak hálát a gazdák, és szeptemberben hagyományos szüreti felvonulást rendeznek. A település búcsúját október elején, az Assisi Szent Ferenc napját követő vasárnap tartják. A településen a katolikus vallás, és a sváb hagyományok egymást éltető kapcsolatban léteznek évszázadok óta. A hit, és a hagyományok összekapcsolódása folytán a mai napig élnek a községben különböző szakrális tradíciók és sváb hagyományok.

Gazdaság

Baj gazdasági életében sokáig meghatározó volt a mező- és erdőgazdálkodás (elsősorban a szőlőtermesztés és a bükkfa kitermelése), valamint a helyi agyagkészleteket feldolgozó téglagyártás. A 20. század során meghatározó lett az ingázás, az 1990-es években már a lakosság 4/5-e naponta ingázott a községen kívüli munkahelyére.

Az élelmiszeripart községben a Gerecse nyúl- és bárányvágóhíd képviseli.

Népesség

Községháza

A 2011-es népszámláláskor Baj lakónépessége 2784 fő volt. A lakosság 13,7%-a vallotta magát német nemzetiségűnek; 64% római katolikus, 10% református vallású volt.

Az egyetlen lakott külterületen, a Szőlőhegyen 51 lakást, 32 nem lakott üdülőt és 135 állandó lakost írtak össze.

Baj lakossága 1990 óta növekvő tendenciát mutat: 1990-ben 2064, 2001-ben 2618, 2009-ben 2838, 2016-ban már 2854 volt az állandó lakosok száma.[15]

Nevezetességei

Az első világháború áldozatainak emlékműve

Szakrális kisemlékek

Képtár

Szent Ferenc katolikus templom

Emlékművek és szakrális kisemlékek

Híres emberek

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Komárom megye földrajzi nevei, Magyar nyelvtudományi társaság, Budapest, 1985
  4. ↑ A Gerecse turistatérképe, Cartographia, Budapest, 2004
  5. ↑ Baj Község. www.baj.hu. [2018. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
  6. ↑ http://www.baj.hu/
  7. ↑ Archivált másolat. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  8. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  10. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  13. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  14. ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  15. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=29212[halott link]

Források

További információk

Kategória