| Ugljane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21243 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 336 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 390 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 34′ 29″, k. h. 16° 44′ 18″Koordináták: é. sz. 43° 34′ 29″, k. h. 16° 44′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ugljane falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Splittől légvonalban 26, közúton 39 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 17, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység és a Cetina szurdokvölgye közötti karsztmezőn, a 60-as számú főút mentén fekszik.
Területe a középkorban a Cetinai zsupánsághoz tartozott, ebből az időszakból azonban nem maradtak fenn írásos adatok. A török a 16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. Ismert, hogy a 17. században keresztény lakossága a gornja cetinai plébániához tartozott, melynek lelki gondozását Bartul Kačić Žarković makarskai püspök 1630-ból származó feljegyzése szerint a makarskai ferences kolostor szerzetesei látták el. Az 1699-es karlócai béke értelmében még török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a település végleg felszabadult. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben 1691 után telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Ekkor Ugljane lakosságának száma is jelentősen megnövekedett. Az egyházi átszervezés során 1732-ben önálló plébániája lett, melyhez ekkor még több környező település, Čaporice, Čačvina, Budimir és Biorine is hozzá tartozott. Ezek a falvak azonban később leváltak tőle. A plébániaházat 1764-ben építették. A településnek 1857-ben 659, 1910-ben 1152 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 398 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 659 | 1.042 | 965 | 1.061 | 1.287 | 1.152 | 1.355 | 1.036 | 985 | 1.048 | 1.028 | 840 | 777 | 823 | 486 | 398 |
