	A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Rouen

Rouen címere

Közigazgatás

Ország

Franciaország

Régió

Felső-Normandia

Megye

Seine-Maritime

Polgármester

Nicolas Mayer-Rossignol (2020. július 3. – )

INSEE-kód

76540

Irányítószám

76000

Testvérvárosok

Lista

Hannover (1966–)
Salerno (2002–)
Norwich (1959–)
Ningpo (1990–)
Csedzsu város (2004. október 14. – )
Cleveland (2008–)

Népesség

Teljes népesség

114 083 fő (2021. jan. 1.)^[1]

Népsűrűség

5218 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

2–152 m

Terület

21,38 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 1° 06′ 09″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 1° 06′ 09″

Rouen weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Rouen témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Rouen (IPA: [ʁwɑ̃]^ⓘ; magyarosan „ruan”) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján. Felső-Normandia régiójának, illetve ennek egyik megyéjének, Seine-Maritime székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Rouen az egyetlen olyan település az országban, amelyet „ville-musée”, azaz múzeumváros néven emlegetnek. A körülbelül 400 000 lakosú agglomeráció ipari és kereskedelmi központ egyben hatalmas tengeri kikötő, forgalma az ötödik helyen áll az országban. Kiemelkedő a kulturális élete, jelentős egyetemi város. Katedrálisa, gótikus templomai, fagerendás, normann házakkal teli óvárosa, múzeumai, történelmi emlékhelyei turisták millióit vonzzák. Lakosainak száma 114 083 fő (2021. január 1.).^[1] Rouen Le Petit-Quevilly, Sotteville-lès-Rouen, Bihorel, Bonsecours, Bois-Guillaume, Canteleu, Darnétal, Déville-lès-Rouen, Le Grand-Quevilly, Mont-Saint-Aignan, Saint-Léger-du-Bourg-Denis és Saint-Martin-du-Vivier községekkel határos.

Története

Már a gallok felfedezték, milyen ideális ez a vidék a letelepedésre, ez lett a Véliocassus törzs központja. A rómaiak erődöt építettek, várost emeltek, ott ahol a Szajna még nem túl széles, hidat lehet verni rajta, de ameddig még a nagy hajók is feljuthatnak rajta. A normannok első hercege, Rollo, azaz Robert itt alapította meg fővárosát. Az általa kiépített rakpartok egészen a 19. századig megvoltak.

A város és környéke a százéves háború harcainak egyik fő színtere lett. Az angolok elfoglalták, de a lakosság többször felkelt ellenük, amit mindig kegyetlen megtorlás követett. Amikor Jeanne d’Arc Compiègne ostrománál megsebesült, az angolok ide hozták, és Fülöp Ágost akkor még meglévő várának egyik tornyába zárták. A hónapokig tartó kihallgatások és tárgyalások után az angolokkal együttműködő egyházi bíróság Jeanne-t élete végéig tartó börtönre ítélte, kenyéren és vízen, ha megbánja bűneit. Az angolok azonban ebbe nem nyugodtak bele. A szűztől elvették női ruháit, bár az ítélet arra kötelezte, hogy azokat viselje, férfiruhát kényszerítettek rá, s ekkor visszaeső bűnösként máglyahalálra ítélték. 1431. május 30-án égették el a régi vásártéren, hamvait a Szajnába szórták. Bár a francia egyházi bíróság már 1456-ban utólag felmentette a vádak alól, csak 1920-ban avatták szentté, ekkor lett Franciaország patrónája.

Rouen a százéves háború után jelentős kereskedelmi központtá, fontos kikötővé fejlődött, a környék mezőgazdasági centruma, vásárvárosa, majd a 18. századtól ipari központ lett, elsősorban a textilipar bővült igen nagy mértékben.

Bár a második világháború bombázásai az ősi városmag egy jelentős részét elpusztították, legfőbb műemlékei csak kevésbé sérültek meg, az óváros egy része is megmaradt, a többit pedig újjáépítették.

Népesség

A népesség alakulása 1896 és 2021 között

Lakosok száma	106 825	110 755	110 169	112 596	110 145	111 360	112 321	114 187	114 083
	1896	2013	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021

Adatok: Wikidata

Látnivalók

Notre Dame-székesegyház – a katedrális több száz szoborral, rengeteg kőcsipkével ékes főhomlokzatát két hatalmas torony szegélyezi. A bal oldali Tour St-Romain a régebbi, alsó része a 12. században épült. A jobb oldali Tour de Beurre, a „Vaj-torony”, fiatalabb de magasabb, 75 méteres, építését a 15. században kezdte el Guillaume Pontifs mester, s a 16. században fejezték be. Egyiken sincs sisak, utóbbi tetejét nyolcszögletű terasz ékesíti. 56 harangból álló harangjáték kapott benne helyet. A két torony között három kapu van, a középső a legfiatalabb, a 16. században készült, a bal oldali St-Étienne és a jobb oldali St-Jean kapu a 12. században. Mindhárom kaput hatalmas, csúcsos keret szegélyezi, a kapuk melletti fülkében apostolok, szentek, hitvallók, mártírok rendkívüli emberismerettel ábrázolt szobrai láthatóak. Ez a homlokzat ihlette meg Monet, aki 1892-1894 között egész sorozat festményben örökítette meg. Az épület harmadik tornya, a középtorony, melynek alsó része a 13. században épült, három évszázaddal később magasították meg, csipkés toronysisak azonban csak a 19. században került rá, ezzel magassága 151 méter, és így lett az ország legmagasabb ilyen jellegű épülete.
Église St-Maclou – a templom a város angol korszakának a maradványa, Bedtford grófja kezdeményezte építését 1436-ban. Ötoszlopos tornáca van a bejárat előtt, a három díszes kapu domborműveinek egy részét Jean Goujon készítette. Az egyszárnyú bal oldali kapun, a Jézust jó pásztorként ábrázoló csoportban három alak a tévelygéseket szimbolizálja: a görög-római pogányságot, az egyiptomiak vallását és az iszlámot.
Aitre St-Maclou – az egykori temetőház.
Église St-Ouen – a város harmadik jelentős építészeti emléke a gótikus templomok sorában. Hossza mindössze 1 méterrel rövidebb a katedrálisnál. Építése 1318-ban kezdődött, de csak a 15. század közepére fejeződött be. Kisebb tornyokkal körülvett, 82 méteres központi tornyának tetején a normandiai hercegi korona látható. Valaha apátsági templom volt.
Musée des Antiquités – régészeti múzeum.
Muséum d’Histoire Naturelle, d’Ethnographie et de Préhistoire – a múzeum anyaga Normandia élővilágával ismerteti meg a látogatót.
Musée des Beaux-Arts – szépművészeti múzeum, képtára rendkívül gazdag, többek között Veronese, Caravaggio, Vélazquez, Géricault, Fragonard, Poussin, Delacroix, David, Ingres, Corot alkotásai láthatóak.
Musée maritime fluvial et portuaire de Rouen – a kikötő történetét, a tenger- és folyamhajózást bemutató múzeum.
Musée Le Secq-des-Tournelles – a magas színvonalú francia kovácsoltvas-művészet alkotásait mutatja be.
Musée de la Céramique – a 15-17. századi roueni fajanszedénygyártás legszebb termékeit mutatja be.
Tour Jeanne d’Arc – Fülöp Ágost egykori palotájából megmaradt torony, ez volt a helyszíne az orléans-i szűz kínvallatásának. Ma a szűzről és az egykori várról található itt kiállítás.
Palais de Justice – az igazságügyi palota, a 15. században épült.
Le Gros-Horloge – a „nagy óra” épülete, a palota a város órájának az elhelyezésére épült 1527-ben. Tornyának minden oldalán hatalmas, mitológiai figurákkal díszített aranyozott keretben van a régi óra. A nagymutató nyilán egy bárány van ezüstből, a számlap feletti kis ablakban egy gömb mutatja a Hold állását, s minden délben megjelenik a nap jelképes figurája, vasárnap például egy oroszlán.
Monument National, Église Ste-Jeanne d’Arc – a hatalmas, 20 méter magas betonkereszt, hivatalos nevén a Croix de la Réhabilitation, az egykori máglya helyén emelkedik, ahol Jeanne d’Arc-ot kivégezték. Mellette áll Szent Johanna emléktemploma.
Musée Ste-Jeanne d’Arc – a múzeumban viaszbábok idézik fel az orléans-i szűz életét.
Musée Corneille – a francia drámaíró, Pierre Corneille szülőházában berendezett múzeum.
Hotel de Bourgtheroulde – a palota a 16. században épült.
Musée Flaubert – a múzeumban a régi egészségügyet bemutató gyűjtemény tekinthető meg.
Côte Ste-Catherine – egy kilátó a város feletti dombháton.
Panorama XXL, kiállítóhely, ahol Yadegar Asisi középkori Rouent ábrázoló panorámaképe tekinthető meg